Ki a konyhámból!

6.fejezet

Két hét telt el azóta hogy el mentem a fiúkkal kávézni . Nem is nagyon történt semmi különös azon kívül hogy Botond egész idő alatt fogta a kezemet az asztal alatt . Nem is tudom miért csinálja és mi előtt mindenki meg kövezne hogy miért hagyom hogy fogja a kezemet vagy durvább kifejezéssel ,,fogdosson ’’. A válasz egyszerű: Botond iránt érzek valamit de még nem is tudom mit , nem voltam még szerelmes és barátom sem volt még így azt sem tudom milyen a szerelem . De abban biztos vagyok hogy nem vagyok szerelmes Botondba . És persze olyan jól esik ha fogja a kezemet . Olyan érzés mintha mindentől megtudna védeni . De mint mondtam azon kívül hogy fogta a kezemet semmi nem történt . Beszélgettünk gyakorlati helyekről , jövőbeli elképzéseinkről és az érettségiről is . Mindannyian most fogunk végezni így jó volt erről mással is beszélgetni nem csak a lányokkal . A két hétben mindenki ezerrel tanult és mindenki úgy néz ki mint egy hulla . Már csak három hét van a suliból így a tanárok most jöttek rá hogy alig van jegyünk . És persze a munka helyen sem kímélnek minket . A nagy tanulásban Annának elege lett és péntekre át hívta hozzánk a fiúkat , ezzel meg bizonyosodtam hogy Anna nagyon meg kedvelte őket csak úgy mint én és be akarja avatni a kis csapatunkba . Egy kis beavatási szertartást fogunk csinál , de nem áldozunk fel senkit ne izguljatok . Annyi csak az egész hogy Anna meg ír valami szerződés vagy eskü féleségű papírt amit a fiúknak majd alá kell írni és utána meg kell gyújtaniuk egy My little pony-is gyertyát amit még Zsófi szerezett valahonnan . Ezt az egészet amúgy Zsófi találta ki csak Anna át vette a helyét . Szóval ma van péntek és szóltam a csajoknak hogy ma tovább bent kell maradnom így később érek csak haza de nyugodtan csinálják csak nélkülem .Mire végzek már hulla fáradt vagyok . Amikor haza érek hallom hogy az egész lakást nevetés tölti be .
- Sziasztok ! – köszönök mindenkinek . Máté és Zsófi óriási vigyorral fogad míg Anna és Botond csak szelíden rám mosolyog .
- Szia ! – köszönnek vissza .
- Hogy sikerült beavatás ? – kérdezem miközben le veszem a cipőmet és be sétálok a nappaliba .
- Amúgy ezt ki találta ki ? – kérdezi meg Máté .
- Természetesen én . – mondja nagy büszkeséggel Zsófi . Máté csak fel nevet .
- Meg is látszik . – mondja majd még jobban el kezd nevetni amikor meg látja Zsófi hitetlenkedő arckifejezését és még jobban rá kezd amikor el kezdi ütögetni .
- Minden jól sikerült . – válaszolja Botond .
- Ha éhes vagy van pite a hűtőben . – mondja Anna .
- Imádlak ! – mondom neki majd puszit küldök neki a kezemmel .
- És hogy- hogy ilyem későn értél haza ? – kérdezi Botond .
- Tovább bent tartottak . Most megyek le pakolom a cuccomat mindjárt vissza jövök egy perc . – be sietek a szobámba le pakolok és vissza is megyek a nappaliba . Botond a kanapén ül , Zsófi és Máté a szőnyegen , Anna pedig a fotelban foglal helyet . Oda megyek a kanapéhoz és le ülök Botond mellé de tisztes távolságban . A többiek bele mélyednek a beszélgetésbe én meg egyre jobban el álmosodok . Egy idő után fel adom hogy ébren maradjak így neki dőlök a legközebbi dolognak amit csak egy idő után veszek észre hogy az a valami aminek neki dőltem az Botond . Fejem a vállán de gyorsan el húzódom nehogy kellemetlen helyzetbe hozzam . Le tekint rám majd közelebb húzódik . Vállát át veti az enyémen és a fülemhez hajol .
- Nyugodtan aludhatsz a vállamon , nem zavar . – suttogja a fülembe majd hátra dől ezzel engem is magával húzva . Nem mondok semmit . Le hunyom a szemem a vállára hajtom a fejem . Nem is kell sok hogy így el aludjak . Arra ébredek hogy halkan suttognak körülöttem majd valaki a karjába vessz és el indul velem valahova . Fejem a mellkasára döntöm és a hirtelen helyzetváltozás miatt átölelem annak a nyakát aki a karjaiban tart . Nem is kell zseninek lennem hogy ki tart a karjaiban . Az illatából érzem hogy Botond az aki épp visz valahova . Szorosabban hozzá bújok mire halkan fel nevet . Le tesz az ágyamra majd be takar . Annyira fáradt vagyok hogy szinte azonnal vissza alszok de akkor még egy kicsit magamnál vagyok amikor Botond le térdel az ágyam elé . Kezeit össze fonja és fel teszi az ágyamra , állát rá teszi a kézére és kicsit oldalra dönti a fejét . Így marad egy kis ideig majd egy nagyot sóhajt majd fel áll de előtte még homlokon puszil . De az utolsó dolog kicsit homályos lehet meg sem történt . Hallom hogy ki megy a szobámból és be csukja az ajtót .

🍽️

Reggel kótyagosan ki csoszogok a szobámból és egyből meg is indulok a kávéfőző felé . Anna és Zsófi már fent vannak , Anna mosogat míg Zsófi ül az asztalnál és éppen egy könyvet olvas . Zsófiból senki nem nézné ki hogy egyébként egy igazi könyvmoly . Az emberek nem tudják össze párosítani azt hogy egy lány akinek egy csomó piercingje van és minden színű a haja meg persze mert 18 éves van nemi egy csomó tetoválása is . Így sok ember nem nézi ki Zsófiból hogy egy könyvmoly . A kávéfőzőhez lépek és le főzök be ízesítem majd le ülök . Zsófira nézek aki bele merült a könyvbe . A világért sem akarom meg zavarni de túl kíváncsi vagyok hogy mit olvas most .
- Mit olvasol ? – kérdezem tőle és iszok egy kortyot a kávémból .
- Elena Harmas : Hosszú játszma . Hogy aludtál csipke Rózsika ? – kérdezi gúnyosan úgy hogy fel sem tekint a könyvből .
- Mennyire voltam egy tízes skálán kínos tegnap este . – kérdezem miközben az asztalra hajtom a fejem .
- 10/5 . – mondja Anna .
- 10/8. – válaszolja Zsófi .
- Istenem . – motyogom majd föl emelem a fejem és újra iszok egy nagy korty kávét . Zsófi csak kuncog magában , ilyenkor nem lehet tudni hogy rajtam röhög vagy a könyvön .
- Akartam említeni hogy a fiúk el hívtak minket mozizni . – ül le asztalhoz Anna is . Én és Zsófi is felé fordulunk .
- És ez mikor is történt ? – kérdezi Zsófi .
- Amikor ki kísértem őket . Botond ajánlotta fel . Máté még utána el akar menni valahova de nem emlékszem mit is mondott pontosan . – néha úgy érzem mintha Anna nem is barátnőnk lenne hanem az anyánk .
- És mikorra beszéltétek meg ezt ? – kérdezem .  Éppen a kávém maradékát iszom amikor válaszol .
- Mára . – jelenti ki mintha olyan természetes lenne , én bezzeg ki köpöm a kávémat szerencsétlenségemre pont Zsófira . Először meg nézi nincs e semmi baja a könyvnek majd fel áll és üldözőbe vesz . Nevetve és sűrűn bocsánatot kérve tőle futok el előle . De sajnos utol ér és úgy hátba vág hogy azt hittem hogy ki lökte a gerincemet a helyéről . Anna még utánunk szól mielőtt be menne a szobájába hogy egy óra múlva ott kéne lennünk . Zsófi és én rohanunk a szobánkba hogy időbe el készüljünk . Fél óra múlva mindenki az ajtóban áll készen léten . Anna be zárja az ajtót míg Zsófi előre rohan a lépcsőn . Meg várom Annát majd együtt megyünk le a lépcsőn . Zsófi már az ajtóban vár ránk . Oda érünk hozzá majd mind a hárman el indulunk találkozni a fiúkkal .