Wattpad Írói gyűjtemény!

16. Borgia orgia .

🔞Borgia orgia 🔞

Velence, 1780 körül

Gimino (Jimin)

- Giminoooo, az anyád pápaszemit! Hol a kénköves pokolban vagy, hogy az a félfülű göthös macska harapná le azt a peperoncino* méretű pöcsödet, te semmirekellő! – süvölt Signora Serrani, a házvezetőnő hangja a palota folyosóin át. (*olasz chilipaprika)

Mit akar tőlem már megint? A karneválnak nem az lenne a lényege, hogy az egész város mulat, nemcsak az urak, hanem a koldusok is? Addig a pár napig nem számít ki vagy, honnan jöttél, csak érezd jól magad. Sajnos Taeiungo gróf szolgáira ez nem vonatkozik. Már napok óta nem tudom befejezni a jelmezemet meg a maszkomat, pedig minden spórolt pénzemet elköltöttem anyagokra és festékekre, és azt a kevéske szabadidőmet, amim van, mind egy szálig erre fordítom, de a boszorkány nem hagy nekem egy perc nyugtot se. Az előbb hozzak még ezer gyertyát, mert elfogytak az éjszakai dorbézolásban. Vigyem mosodába az elhasznált ágyneműket, mert a cselédlányok nem győzik mosni. Verjek csapra még egy hordó bort, és töltsem üvegekbe. Levegőhöz nem jutok egész nap. Most vajon megint mit akar?

Leteszem a pingálóecsetet meg a félkész papírmasé maszkomat, és leszaladok a padlásszobámból, hogy megkeressem a banyát, mielőtt elhord mindennek. A gróf úr három napja szüntelenül mulat a vendégeivel, de azt mondják, a ma esti lesz az igazi mulatság, az eddigi csak bemelegítés volt. Nem tudom, mire gondolhatnak, mert amennyi részeg urat meg ledér hölgyet eddig a palotában láttam, az előre elég vagy tíz karneváli szezonra.

A szabály szerint maszkban és jelmezben bárhová be lehet lépni a városban, akár hívatlanul is. Nem nézi senki, hogy ki vagy, szinte még a dózsepalotába is bejuthatsz disznópásztor létedre, csak a kolostorok tiltottak, amióta egy Casanova nevű fickó ilyen módon végigdugta az egyik zárda összes apácáját. Itt is jönnek-mennek a hívott és hívatlan vendégek, és nekünk a gróf parancsa szerint ki kell szolgálni az összeset. Ha nem lennék olyan szerelmes az uramba, mint az ágyú (persze erről senki nem tud az égvilágon, csak Bella, a macska, mert csak neki mondtam el), már rég leléptem volna innen. Nem embernek való ez a rengeteg lótás-futás.

- Gimino!!! – talál meg végül a signora. A futástól meg a kiabálástól vörös fejjel ordít az arcomba – Eredj a pékhez, te Istenverése! Hozz még tíz vekni kenyeret, de szaporán! Szedd a lábad!

Kezembe nyomja a pénzt a kenyérre, én meg már ott sem vagyok. A pékhez! Áldott legyen ennek az asszonynak a neve! A pékhez bármikor örömmel elmegyek!

Csónakba szállok, evezőt ragadok, és a csatornákon átevickélve közelítem meg a piacot a Rialtónál. Hiába irigylem a népeket, akik már most, fényes nappal félrecsúszott maszkkal, üres üvegeket ölelgetve szundikálnak a gondoláikban, azért csak elmosolyodom a látványtól. Utcalányok mutogatják a partról a bájaikat a gondolásoknak, vidám társaságok énekelnek hangosan, zsonglőrök dobálnak színes labdákat, és az a rengeteg színes jelmez és álarc! Öröm rájuk nézni.

De amire még sokkal nagyobb öröm ránézni, az a pékinas meztelen felsőteste. Giangucco jó barátom, és, bár ezt nem kötöttem az orrára, az egyik legvonzóbb férfi, akit ismerek. Persze szigorúan csak az uram, Taeiungo gróf után. Apránként nyalogatnám le a ráragadt lisztet a gyönyörű izmairól, ahogy nagyokat szuszogva, az erőlködéstől összevont szemöldökkel emelgeti a negyvenkilós liszteszsákokat! Elnézegetném holnap reggelig, de a kötelesség az kötelesség.