Az új lány. ~gl

7.

"I've got my eye on you."

★Soyeon pov★

Yunának nagyon tetszett a hely és azt mondta hogy örökre itt maradna  velem. Nagyon romantikus volt az egész. A csillagokat néztük, majd vissza sétáltunk a motoromhoz, felültünk rá és haza felé vettük az irányt. Amikor haza értünk még égett a villany. 

Mikor bementünk akkor láttam hogy drága Mark már itt is itt van. Jajj de jó.

-Sziasztok. -köszöntem miközben leraktam a bukó sisakomat. Ahogy láttam anya szúrós szemekkel nézte Markot aki közben a többiekkel beszélgetett.

-Szia kicsim. -ugrott fel anya és hozzám szaladt. -Jól éreztétek magatokat?

-Aha, csak már kicsit van odakint. -nevettem. -Amúgy ő mit keres itt? Nem arról volt szó hogy csak az apámnak nevezett férfi szerűséget hívjátok meg és a nőt? -kérdeztem miközben anyára néztem.

-De, nem tudom miért van ő itt. -mondta anya és lehajtotta a fejét.

Leültünk és elkezdtünk beszélni amikor valaki elkezdett hívni.

-Szia kincsem. -köszönt nekem mama sírós hangon és szipogva.

-Szia mama. -vettem fel a telefont. -Hogyhogy hívsz? -kérdeztem mosolyogva.

-A.. a n-n-nagyapád... e-elhunyt. -sírt fel még jobban és nekem lehervadt a mosoly az arcomról. -Ma reggel volt egy szívinfarktusa. -sírt.

Csak elkezdtem halkan zokogni.

-Segíthetek valamit? -kérdeztem már én is sírva.

-Nem kincsem. Aranyos vagy de nem. -mondta és hallottam hogy egy picit elmosolyodott. -Viszont kérlek hogy vedd át a céget és rendezd a megemlékezést illetve a temetést. -kérte. -Nekem ehhez most nincs sok erőm.

-Rendben. Úgy lesz. -mondtam. -Majd rendezek mindent. -majd elköszöntünk és leraktam. Sírva öleltem át Yunát aki nem kérdezett semmit csak simogatta a hátamat és közben nyugtató kedves szavakat suttogott a fülembe mint pl. nem lesz semmi baj, ne aggódj minden rendbe jön.

Ez alatt a többiek szótlanul ültek és édesanyám is próbált nyugtatni engem.

-Mi a baj kincsem? -kérdezte anya.

-Nagypapa ma reggel elhunyt szívinfarktusban. -suttogtam neki sírva. Anya csak átölelt és ő is elkezdett halkan sírni. Apáék csak csöndben ültek.

Másnap reggel

Mikor reggel felkeltem Yuna mellett elég szarul éreztem magamat és amikor lementem akkor már mindenki a konyhában volt. Apa, a nője, anya, Mark, Seojun és Yuna pedig ugyebár lejött velem.

-Jó reggelt kincsem. -ölelt át anya. -Jobban vagy? -kérdezte mire csak némán bólintottam egyet.

-Igen. -mondtam. -Habár nem sokkal, de jobban. Viszont attól hogy nem vagyok a toppon attól be kell mennem a céghez mert van egy csomó dolog amit el kell intéznem, intéznem kell a temetést és a megemlékezést. -mondtam. -Segítesz? -néztem Yunára, aki csak némán bólintott és átölelt.

-Még azóta sem tudjuk amúgy hogy mi történt. -mondta apa mire mindenki szúrós szemmel illette őt. Még a nője is és Mark is.

-Nagyapa elhunyt tegnap reggel szívinfarktusban. -mondtam szipogva mire Yuna még jobban magához ölelt.

Mindenki csöndben maradt egy ideig, majd más felé terelték a témát.

-Menj kicsim öltözz fel. Nemsokára megyek utánad. -suttogtam Yuna fülébe mire ő csak bólintott és felment. Megittam a kávémat majd én is elmentem fürdeni és felöltözni Yuna után. Nyilván feketébe öltöztünk.

Lementünk amikor felöltöztünk és készen lettünk. Anya elköszönt tőlünk, illetve apám, a nője, Mark és anya palija is megöleltek illetve részvétet nyilvánítottak. 

Minát is nagyon gyorsan felkeltettem és elindultunk.

Hanhoz még bementünk, de Yuna inkább kint maradt.

Bekopogtam, majd Lee Know ajtót is nyitott.

-Szia Soyeon. Nem nézel ki valami jól. -mondta.

-Kösz, nem is érzem magamat jól. -mondtam. -Han és Scarlett itthon van? -kérdeztem mire kihívta a nappaliból Hant. -Kicsim addig te menj be. -mondtam Minának és adtam neki egy puszit.

-Szia Soyeon. -mosolygott Han. -Jól vagy?

-Hát nem nagyon. Han kérlek tudnál vigyázni Minára? Sajnálom hogy ennyiszer rád bízom, de annyi dolgom van. -mondtam.

-Rendben, de minden rendben? -kérdezte.

-Nem, semmi sincs rendben. Nagyapa meghalt és fogalmam sincs hogy hogyan közöljem Minával. -mondtam mire mindketten átöleltek.