"You don't know me, you only know what I allow you to know."
★Yuna pov★
Újabb reggel, újabb szar nap az iskolában.
Üdvözöllek! Én Park Yuna vagyok, 16 éves most vagyok 11-es a sulimban. A sulimban csesztetnek azért mert már vészesen vékony vagyok, de nem tehetek róla, hiszen amikor kisebb voltam mindig basztattak hogy dagadt vagyok úgyhogy mostanra alig eszem. Mások szerint anorexiás vagyok és a sulimban mindennap megvernek.
Legalább egy ideig nem láttam ezeket a seggfejeket.
Na de elmentem felöltözni és reggelizni majd felkeltettem a csodálatos bátyámat: Park Jimint.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Jó reggelt bátyus. -köszöntem neki az ajtóból majd ráugrottam mire ő felnyöszörgött.
-Jó reggelt hugi. -puszilt meg. -Kérlek szállj le rólam aztán induljunk a suliba. -mondta és feláltt majd én kimentem.
A suliban a 2. órában
Kimentem a mosdóba hiszen nagyon kellett pisilnem, csak arra nem számítottam hogy a mosdóba vannak a 12-es fiúk, akik zaklatnak mindenkit. Na de mit keresnek a női mosdóban?
-Á szia kincsem. -szólt oda nekem az egyik fuckboy aki mindenkit megbasz vagy megerőszakol az iskolában. Sajnos eddig sosem rúgták ki mert az apja jóban van az igazgatóval.
-Hagyjál már békén Mark. -mondtam és megpróbáltam kibújni a szorítása alól.
-Na álljál le kurva gyorsan. -mondta és neki lökött a falnak majd elkezdte szívni a nyakamat. Ekkor nyitott be valaki.
★Soyeon pov★
-Ömmm.. -mondtam amikor benyitottam egy lányra és egy fiúra. A fiú a lány nyakát szívta, de a láney nem élvezte és folyamat kérlelte a férfit hogy hagyja abba. -Azt mondta hagyd abba te fasz. -mondtam mire ő felém fordult.
-Jajj milyen nagy az új lánynak a szája. -mosolygott. -Te is be szeretnél szállni?
-Persze nyilván. -mosolyogtam és közelebb mentem hozzá mire ő lesokkolt. Míg sokkba volt tökön rúgtam mire ő össze rogyott. Leguggoltam mellé, majd behúztam neki párszor. Mikor már a fél kezem véres volt, odamentem a lányhoz, majd átöleltem míg ő sírt. -Jól vagy? -kérdeztem mire ő bólintott egyet.
-Igen. -mondta és tovább sírt. Hozzám bújt és bele fúrta a fejét a mellkasomba. Mivel soha nem is volt és valszeg soha nem is lesz mellem ezért ez neki egy könnyű dolognak számított.
-Gyere menjünk az igazgatóhoz. -mondtam mire felálltam és ő is, de amikor kiakartam menni megfogta a kezemet.
-Az igazgató nem fog semmit sem tenni. Az ő apja ismeri az igazgatót és nagyon jó barátok. -mondta szipogva.
-Majd meglátjuk, csak gyere már. -mondtam mire ő kedvtelenül, de utánam jött. Lementünk a legalsó szintre az igazgató irodához, majd bekopogtunk, de ott nem volt senki sem. Bementünk az igazgatói helyettes irodába, ott már ott volt egy nő. -Jó napot, nem tudja hol találhatnánk meg az igazgató urat? -kérdeztem.
-Az udvaron található meg, cigizik. De ti miért nem vagytok órán? -kérdezte mosolyogva.
-Hosszú történet. -mondtam majd becsuktam az ajtót. Kimentünk az udvarra ahol keresztapám tényleg körbe körbe sétált és telefonált valakivel. Elkezdtük őt megközelíteni és amikor észre vett minket lerakta a telefont.
-Megtudhatnám a nevedet? -kérdezte.
-Soyeon neked? -kérdeztem kedvesen.
-Yuna. -mondta. -Nézd Soyeon, szerintem ez nem a legjobb ötlet. -mondta mikor már majdnem előtte voltunk.
-Hidd el nekem Yuna ez a legjobb ötlet valaha. -mondtam.
