A sárvérű és a halálfaló | Mattheo Riddle ff

5

-Várj egy pillanat,mindjárt megyek -szóltam Mattheonak,majd felvettem a rózsaszín kapucnis pulcsimat és kihúztam a dús szőke hajamat alóla.

-Na itt vagyok! -mondtam és Mattheo átkarolta a vállamat.(Olyan furi érzés amikor hozzám ér!De olyan jól furi)

Lementünk és leültem egy kanapéra Mattheo és Theodore közé.

-Már megint mit keres itt ez a kis sárvérű ribanc? -kérdezte Draco.

-Malfoy vigyázz a szádra vagy véletlenül elkószál az öklöm az orrod felé -Szólalt meg Mattheo.

-Jólvan,látom itt a következő kis barátnőd -mondta gúnyosan.

Inkább nem is válaszoltunk rá..

-Nem játszunk valamit? -kérdezte Pansy.

-Társast? -nézett furán Lola.

-Dehogy valami mást.

Csók házasság halál? -dobta fel az ötletet Raqel.

-Játszunk inkább mást,ehez nincs kedvem -válaszolt Blaise.

-Akkor felelsz vagy merszezzünk! -mondtam.

Nekem oké -mondtàk a lànyok.

-fiúk? -kérdeztem.

-Nekem jó -szólt Mattheo

-Olymindegy -válaszolt Theodora

Malfoy valamit morgott,de ezt igennek veszem.

-Jó akkor keressünk egy üveget és azt pörgessük meg.

-Nekem van egy colas üvegem -ajánlotta fel Blaise.

-Az jó lesz -válaszoltuk.

Jó akkor megpörgetem.

Raqelen állt meg.

-Felelsz vagy mersz?

-Öhmm,felelek.

-eddig hány fiúval smároltál? -kérdezte Pansy.

-Hmm,össze kell számolni..asszem 8,de lehet 9.

-Az nem semmi -röhögtem.

-Jólvan akkor pörgess te Raqel.

Mattheon állt meg.

-Felelsz vagy mersz?

-Merek.

-Csókold meg azt akit a legjobban bírsz.

Na erre kíváncsi leszek!

Mattheo hozzám hajolt,majd megcsókolt.Na ezen meglepődtem.

Körülöttünk mindenki ujjongott és nevetett.Raqel a szemöldökét húzogatta.

-Mattheo,most pörgess te! -mondtam.

Dracon állt meg.

-Felelsz vagy mersz??

-Merek. -mondta.

-Hmm..holnap reggelinél hastáncolj a griffendéleseknek. -találta ki Theodore.

-Jó ez jó -mondta Blaise és mindenki egyet értett.

-Megbánjátok ezt még -mondta Draco félig röhögve.

-Adhatok kölcsön haspólót -ajánlotta fel Pansy.Szép rózsaszín.

-Kösz. -nevetett Malfoy. Akkor pörgetek.

Rajtam állt meg.

-Felelek. -mondtam megelőzve a kérdést.

-Hogyan kerültél a Roxfortba,mármint hogyhogy nem első évtől jártál? -Kérdezte kedvesen Mattheo.

Éreztem a hangján hogy nincs benne rosszindulat,de mégis nehéz erről beszélni.

-A szüleim meghaltak,és csak a nénikém maradt aki boszorkány.Ezért járok ide.

Mindenki szomorúan nézett.

-Sajnálom -mondta Mattheo. Ha tudom nem hozom szóba.

-Nem a te hibád -mosolyogtam. Na pörgetek! -mondtam vidáman hogy eltűnjön a gyászos hangulat.

Pansynél állt meg.

-Merek. -szólalt meg.

-Hmmm... Holnap menj oda Piton professzorhoz és kérdezd meg tőle hogy szereti-e a kolbászt? -mondtam nevetve.

-Ez hogyan jött? -kérdezte Mattheo röhögve.

-Nem tudom csak úgy.

-Fel kell vennem videóra? -érdeklődött Pansy.

-Persze.

A következő pörgetésnél Teodoreon állt meg az üveg.Felelt.

-Kérdezhetek tőle én? -néztem Pansyre.

-Aha.

-Mi az a tetkó a kezeteken?

-Hát..ő.. -most mindenki Mattheora nézett.

Mattheo megrázta a fejét.

-Majd megtudod -zárták le ennyivel.

-Már ennyi az idő? -nézett Lola az órára. Én elmegyek aludni.

-Akkor megyek én is,jössz Raqel?

-Aha.

Mielőtt fel tudtam volna állni,Mattheo visszahúzott és megcsókolt újra.

-Bocsi Stace,de ezt muszáj volt -mosolygott rám.

-Nem baj,nem bánom.Na sziasztok. -köszöntem el.

Raqellal felmentünk a szobába,kicsit még beszélgettünk Mattheoról aztán elaludtunk.