Crazy, but He's mine

Ez Nagyon Is Komoly

Pár perc múlva meg ált egy bolt előtt. Ki szált és rám zárta a kocsit. Kicsivel később vissza jött. Át adott egy kis dobozt és már indította az autót.
-Ne várj romantikus lány kérést. - vezetett nyugodtan.
-Mért nem? Hisz ez egy olyan dolog amit én bármikor fel bonthatok. - mondtam ki mosolyogva amire ő látszólag meg feszült.

-Egy szerencséd van. Az az, hogy élve kellesz. Csak ezért csinálom meg ezt a szarságot mert szuszáj. Most az egyszer lehet úgy ahogy akarod. - mondta idegesen.
-Akkor valami romantikus legyen. Mert az nem igazán házzaság ha nem valami jó a kapcsolat. - játszottam tovább a tűzzel. Végül az út további része csendben telt. Egy hatalmas épület mély garázsába hajtott. A liftben pedig a legfelső gombot nyomta meg. Nem látszott rajtam de igen is meg lepődtem.
-Be engedlek de nekem még dolgom van. Nézz körbe de a cucaimhoz ne nyúlj. Van bent egy kupac szatyor. Ruha van benne. Este hatra legyen valami elfogadható meg jelenésed. - nyitotta ki a lakás ajtaját. Amint be léptem rám zárta. Nagyon kedves. Valahogy a kezemre összpontosul a figyelmem. Lassan ki nyitottam a kis dobozt. Egy gyönyörű gyűrű volt benne. Ki vettem és fel próbáltam az ujjamra. Szinte tökéletes volt. Egy pár percig csodáltam aztán szét néztem a lakásban. A szatyrok egyből ki szúrták a szemem. Le ültem a földre és el kezdtem meg nézegetni őket.

// Hyunjin //

Amint be zártam az ajtót utána egyből a kis raktárba mentem ami a lift mellett van. Minho már ott várt rám.
-Na eddig milyen? - kérdezte miközben azt várta, hogy a kamera képet muttasam neki.
-Figyelj ez nem olyan rossz. Örül a gyűrűnek és most a ruhákat nézni és nem azt mivan a házadban. - mondta Minho lelkesen.
-Most valamiért igazad van. - fogtam a fejem.

-Körbe se nézzett de már a ruhákat próbálja. - kommentált Minho. Erre egyből oda néztem. Felix épp vedkőzött. Egyből ki kapcsoltam a telefont.
-Na mi az a nagy Whang Hyunjin féltékeny? - kezdett el röhögni.
-Nem, de attól még, hogy nem kötődöm hozzá mégis csak el veszem. Ezért ne bámuld. - köptem neki oda a szavakat.
-Kíváncsi vagyok meddig maradsz tőlle távol. Hisz elég formás kis segge van. - röhögött tovább.
-Ennyire meg akarod baszni? - fordultam felé.
-Csak ha te teszed meg. - vigyorgott rám.
-Nem is értem mért vagy még életben. Egyszer ki foglak nyírni. - néztem rá csúnyán.
-Inkább azt mond meg, hogy tervezed meg kérni a kezét. - vette komolyra a szót.
-Sehogy nem terveztem de a kis rohadék jól használja az eszét. - morogtam tovább.
-Mondott bármit is? - kérdezgetett tovább Minho.
-Annyit, hogy romantikus legyen. - válaszoltam az ujjam piszkálva.
-Akkor már tudom is a megfelelőt. Vidd el étterembe. Ha egy vacsora keretén belül kéred meg a kezét akkor az nagyon gyorsan hír lesz. - vette elő a telefonját.

-És mégis hova? - fordultam felé.
-Chan egyik éttermébe. A privátba. Ott biztos nagy hire lesz. - mutatott egy képet a telefonján.
-Jó lesz. El viszed, esztek egy jót aztán pedig az emberek szeme láttára meg kéred a kezét. Gyorsan túl leszel rajta aztán pedig iszol egyett Channal. - űtött vállon.
-Miből gondolod, hogy lesz türelmem ezt végig csinálni? - néztem rá csúnyán.
-Onnan, hogy muszáj leszel. Sőt a csók sincs kizárva. Meg egyébként szombat este van. Egy nap alatt nem találsz mást. - kezdett egy vigyorogni.
-Nos részvétem. Mindegy a foglalást intézem este hatra legyetek ott. Most mentem. - ált fel melőllem. Végül ott hagyott. Én is el indultam vissza de közbe a titkárom hívott.

// Felix //

Ajtó nyitódásd halottam és láttam, hogy Hyunjin ért vissza.
-Igen, mindent mondj le. Keddre is. Nem csak pihenni akarok. De attól még a club nem áll le! Igen. Küld őt ide egy óra múlva. Ne késsen. - sétált be telefonálva. Le ült a kanapéra miközben beszélt. Egy darabig beszélt és miután le tette pár perc el telt, hogy meg szólalt.