Sárkányok háza: A királycsináló

Otto áldása

Alicent harminchat éves volt, szép, karcsú és eszes. Tekintetét a padlóra szegezte, és halkan sóhajtott. Édesapja, Óváros ura minden bizonnyal a legmegfontoltabb férfi volt, akit valaha ismert. Bordó színű bársonyöltözékében pompásan mutatott. Tekintete azonban kimért volt. Egy kicsinyke főhajtása valóságos áldással ért fel, szemöldöke ráncolásától pedig Alicent valósággal megdermedt. Apja a szék karfájára tette a kezét, odahajolt a leányához, és megjutalmazta őt egy halovány mosollyal.

- Szeretni fogod ezt a férfit. Megértetted? Szeretni fogod, és engedelmeskedni neki mindenben. Ez a kötelességed felém és Királyvár felé. Nem mondhatsz ellent semmiben! Ő egy nagyszerű lovag, Alicent, és tökéletes férj válik majd belőle. Szerencsés vagy.

Egy fadarab roppant meg a kandallóban, mire a nő felpillantott édesapjára, aki nagy kegyesen megsimogatta az arcát.

- Tudom, hogy nem fogsz rám szégyent hozni.

Alicent megrázta fejét.

- Bízom benne, hogy megérted, mennyi minden múlik ezen a házasságon.

- Nem fogok csalódást okozni - felelte Alicent lélegzetét visszafojtva.

Ser Otto odasétált a tűzhöz, és a hátát nekitámasztotta a kandallónak, hogy felmelegedjen. A tél közepén jártak, és ebben a hideg, hűvös kastélyban Alicent már régen járt, azonban érezte a tenger finom, sós illatát, melyet a fagyos levegő feléjük sodort.

- Ha oka lesz rá, hogy megintsen, akkor te hallgatni fogsz rá, és engedelmeskedsz neki. Ha dühös lesz, te kedves leszel. Ha elutasító lesz, te figyelmes leszel. Gondoskodj róla, és halmozd el a figyelmeddel, legyél bájos, gyengéd és szeretetre méltó. A türelem legyen az alapelved. Így el fogod érni, hogy szeressen.

A férfi a lányára tekintett. Gyermeke akár az örökkévalóságig tudna így állni, merev arccal, mintha vasból öntötték volna.

- Nem számít, ha felbosszant, te légy mindig nyugodt.

- Felbosszant?

- Mit tudsz Ser Cristonról leányom?

- Ő egy dorne-i intéző fia. Édesapja nagyszerű várnagy. Azt beszélik, Criston talán Feketerév legkiválóbb lovagja.

Habár Alicent nehezen tudott elképzelni édesapjánál kiválóbb vagy akár szemrevalóbb férfit. Mindig is olyan férjet szeretett volna magának, amilyen az apja, olyan igazságosat, erőset és tekintélyt parancsolót.

- A leendő férjeddel meg fogjuk vitatni Westeros ügyeit. Az egyik út háborúhoz vezet. A kevésbé rögös út pedig ahhoz a naphoz, melyen a jövendőbeli unokám örökli a legősibb királyság trónját.

- Mivel bosszantana?

Ser Otto összehúzta szemöldökét.

- Említetted, hogy felbosszanthat, apám.

- Valóban? Összevissza beszélek. Holnap már Westeros régenskirálynője leszel. Soha ne feledd, hogy egyúttal a Hightower-ház lánya is vagy. Hadd legyek büszke rád, Alicent.

A férfi intett a szolgáknak, és lányát már ki is vezették a teremből. Alicent nehezen tudta leplezni izgatottságát. Hónapok óta erre a pillanatra készült: egy fess lovag, Vastrón, birtokok. Ő erre született. Holnaptól egy nagyszerű férfi mellett fogja élni életét. Boldogsága garantált.