Az Ördög gyengéd jobb keze

(3) Rózsás kezdet

"... Mmm... Hm?"
Betty Jitendra. A legutóbbi emléke tegnapról az, hogy egyedül hagyta Wandát. Képes volt egy egész napot és éjszakát átaludni?
Az órára pillantott. 5 óra, 52 perc. A másik dolog amit hamar észre vett, az egy gyönyörűen elkészített reggeli az ágya melletti asztalán. Egy apró cetli volt az étel mellé rakva, amely azt írta 'Nem tudtam pontosan mit szeret úrnőm, így egy egyszerűbb szendvics mellett döntöttem. Remélem azért ízleni fog őfelségének.' egy szívvel a végén.
Betty úgy döntött hogy a cetlit megtartja, majd elkezdte elfogyasztani a reggelit. Valóban egyszerű volt, viszont jól esett Bettynek, még akkor is ha nincs szüksége a testének ilyen fajta ételre a működéshez.
A vörös köntösében és mamuszában kilépett az szobájából, majd azonnal megpillantotta Wandát, ahogy egy dallamot dúdolva takarította a könyvespolcokat egy széken állva.
"Hm-hm-hmm-hmm!- Betty úrnőm!" Wanda amint észre vette Bettyt, egy kellemes mosollyal üdvözölte őt. "Remélem jól tetszett aludni."
"Jó reggelt, Wanda. Miért nem alszol még? A munkád 7 órakor kezdődik." Betty leült a szokásos helyére az asztal mellett.
"Tisztában vagyok vele királynőm, viszont képtelen voltam aludni. A testem megszokta a reggel 5 órát kelésnek, így úgy gondoltam hamarabb kezdem a munkát. Már tegnap is szerettem volna, mivel túlságosan szúrta a szemem a sok kosz, viszont inkább csak a saját szobámat raktam rendbe."
"Hogyan találtad meg a seprűt és a többi tárgyat amit most használsz? Ha jól emlékszem, nem említettem merre vannak." Betty mondta, miközben kezébe vette a könyvet ami a mellette lévő asztalon volt hagyva, és elkezdte olvasni.
"Körbe jártam a helyet. A kert gyönyörűen néz ki, viszont a növények elhanyagoltnak tűntek. Tegnap rendbe raktam őket amennyire csak tudtam, és hamarosan indulok megnézni és locsolni őket!" Wanda elkezdte takarítani az utolsó polcot.
"Ez nagyon kedves tőled, Wanda."
"Valóban? Azt hittem ez része a munkámnak."
"Nem veszik ezt a munkát annyira komolyan mint ahogy azt te gondolod, a legtöbben megpróbálják megúszni annyival hogy kurvaként viselkednek. A növényekről igazából én szoktam gondoskodni, viszont az előző szolgálómmal akadtak kisebb-nagyobb problémák, így nem jutott rájuk időm."
"Problémák? Hosszú időn keresztül?" Wanda befejezte a takarítást, mire Betty felállt hogy segítsen Wandának lejönni a székről amin állt.
"Pontosan." Betty kinyújtotta minkét kezét, melyeket Wanda boldogan megfogott.
"Köszönöm szépen, Betty úrnő-!" Wanda szava elállt amikor Betty váratlanul feljebb csúsztatta kezeit hogy ő maga vegye le Wandát a székről, majd magánál tartsa őt menyasszonyi pózban.
"Mi történt a bal kezeddel, Wanda?" Betty kérdezte a hölgytől, akit még mindig a kezeiben tart.
"Az... Nos.." Wanda próbálta keresni a szavakat, viszont a gondolatai egészen máshol jártak amiatt ahogy Bettyt látta jelenleg.
Ezek nem is piszkos, vagy bármi olyan jellegű gondolatok voltak, Wanda csupán... Csodálta Bettyt. Leginkább a szemeit. Azokban a gyönyörű, vörös, rombusz alakú szemekben teljesen elveszett Wanda. Olyan erős, de mégis gyengéd érzelmeket sugároztak... A francba már, miért kell hogy pont egy vámpír királynő nyűgözze le Wandát? Egy vámpír királynő, aki biztos hogy hallani sem akar bármi olyanról, hogy ő csinálna valamit egy másik nővel! Egy kék nővel, ráadásul. Egy családban lévő, egyedi sebhely-szerű dologgal az arcán. Wanda szerette magát, viszont néha borzasztóan utálta hogy mennyire hátrányos helyzetből indul.
"... Tegnap elestem, és megsérült a kezem. Nem találtam sehol sem kenőcsöt, vagy bármit ami segítene, így csak vízzel tudtam lemosni." Wanda válaszolt.
"Értem. Ha esetleg nem zavar ahogy foglak, elvinnélek a helyre ahol tartjuk ezeket a dolgokat." Betty elmosolyodott.
"Betty kisasszony szeretne elvinni ilyen pózban?"
"Természetesen, Wanda."
"...Ha Betty úrnőmnek nem vagyok nagy teher, akkor nagyon megtisztelő lenne ha így vinne engem."
"Ennek örülök." Mondta Betty, majd elindult.
"Miss Betty.."
"Hm?"
"Szerintem most először látom önt mosolyogni. Viszont határozottan jól áll önnek." Wanda nem gondolkodván, Betty mellkasára hajtotta a fejét.
"Édes vagy, de lehet csak azért gondolod így, mert ritkán mosolyogtam eddig előtted. Te viszont mindig úgy mosolyogsz, hogy sugárzik belőled a boldogság és a pozitív energia. Őszintén, emiatt mindig amikor nálatok voltam az új szolgálós ügy miatt, volt valami benned ami egyértelműen vonzott engem."
Wanda képtelen volt nem elpirulni egy kicsit Betty szavai hallatán, de képes volt viszonylag hamar válaszolni.
"Ha Betty úrnőm így gondol rám, én annak nagyon örülök. Viszont nem hiszem hogy azért gondolnám így, mert eddig nem tetszett mosolyogni előttem. De ha ez is a helyzet, akkor is a munkám részének tekintem azt, hogy Betty királynőm jól érezze magát!"
"Azért legyenek határaid Wanda, rendben? Nem szeretném ha valami olyat tennék amit te nem élvezel."
"Mire gondol pontosan?"
"... Semmire. Megérkeztünk."
Betty a köntös zsebébe nyúlt egyik kezével, míg a másikkal tartotta Wandát. Eddig is lenyűgözőnek találta Betty fizikai erejét, viszont ismét sikerült Wandát meglepni ezzel. Betty kivett egy kulcsot, pontosabban egy csomót amin rengeteg kulcs van, és abból használt egyet hogy ajtót nyisson.
A hely amit Wanda megpillantott tele volt üveges vitrinekkel, melyek mögött sok-sok gyógyító dolog található. Kenőcsök, italok, tabletták, és még olyan dolgok is, amiket Wanda nem is volt biztos hogy tudja hogyan kell használni.
Betty gyorsan lelültette Wandát egy székre, majd elkezdett keresni valamit. Kevés idő után visszatért Wandához egy kenőccsel.
"Kérem a kezed." Betty mondta miután kibontotta a kenőcsöt, és valamennyit felvett belőle az ujjaira.
"Rendben, úrnőm." Wanda kinyújtotta a sebes kezét Bettynek, aki ezek után elkezdte azt gyengéden dörzsölni a krémes kezével.
"Nem fáj, ugye?" Betty Wanda szemeibe nézett.
"Nem. Miss Betty igazából nagyon jól bánik az ujjaival." Wanda mondta, túlságosan ártatlanul.
"... Köszönöm." Betty befejezte Wanda sebének a kenését, majd vissza is tette a kenőcsöt a helyére.
"Én köszönöm, Betty úrnőm." Wanda felállt, és közelebb lépett a másik nőhöz.
"Semmiség, viszont legközelebb vigyázz jobban magadra. Rendben?"
"Rendben, úrnőm."
"Helyes." Betty kissé közelebb húzta Wandát, majd adott egy puszit a hölgy homlokára.