4.fejezet

23 1 5
                                    

Jáce

Ahogy megpillantottam a kocsi fényszóróját, ami az egész szobát bevilágította, töltöttem magamnak egy kis pezsgőt, majd vártam, hogy felhozzák Alisat. Amint kopogtak elmosolyodtam egy pillanatra, de gyorsan vissza is váltottam a mogorva arc kifejésemre.

-Igen? – kiáltottam ki, amikor kopogtattak az ajtón.

- A kis asszony megérkezett uram.

- Jöhet. – mondtam és abban a pillanatban már nyílt is az ajtó. Felé fordultam, majd elmosolyodtam, miközben belekortyoltam egyet az italomba. -Helló kedvesem.

-Helló. – köszönt szűkszavúan, de közben nem bírt a szemembe nézni, ezért a lábamat nézte.

Közelebb léptem és megfogtam az állát arra kényszerítve, hogy felnézzen rám.

-Milyen nyavalyás vagy te. – mondtam vigyorogva, miközben hüvelykujjammal az alsó ajkát mozgattam.

-Mit akarsz tenni? – jött meg egy kicsit a bátorsága Elmosolyodtam és közelebb hajoltam, szemeim a szemei és az ajkai között villogtak.

-Ó, sok mindent meg fogok tenni veled, édesem. Most a hatalmamban vagy. – vigyorogtam.

-Hagyjál. – lépett két lépést hátra, majd a szemembe nézett és néhány pillanatig csak így álltunk és néztük egymást, majd az ajkamat megnyalva elmosolyodtam és elnéztem, amit persze sikerként könyvelt el magában.

-Szóval miről akartál beszélni velem? – ültem le a kanapéra, majd ijesztően rá meredtem. – Ülj le kérlek. – intettem a kezemmel, mire szót fogadott és leült velem szembe. – Szóval? – húztam fel a szemöldököm.

- Lionert már biztosan ismered. – csapott bele a közepébe, mire bólintok egy aprót. – Szóval volt egy közös melónk, viszont a zsaruk elkaptak minket és én tudtam csak megszökni, Lionert pedig lecsukták, de sikerült megszöknie és azóta zsarol engem.

- Mivel? – kérdeztem, miközben az állkapcsom megfeszült.

- Van egy videója arról, ahogy megölök egy embert és azzal zsarol, hogy ha nem teszem azt, amit mond, akkor megmutatja a rendőröknek engem meg szépen lecsuknak. – felelte.

- És mit kell megtenned?

- Egy bankot akar kirabolni körülbelül egy hónap múlva és nekem segítenem kéne abban, hogy be tudjon jutni feltűnés nélkül. – magyaráztam. – És, hogy ha ez sikerült akkor több milliárdot nyerek rajta, de persze azt neked adnám, ha segítesz nekem abban, hogy a videót valahogy eltüntesd. – fejezte be.

- Pontosan mennyit?

- Hogy? – kapta rám a fejét.

- Pontosan mennyi pénzt kapnék érte?

- Négy milliárd. – számolta ki gyorsan. – De, ha az nem elég akkor...

- Vállalom. – álltam fel. – De a szabályokat majd meg kell beszélnünk. – néztem ki az ablakon. – És ne akarj többé átverni, ugyanis tudom, hogy a gyűrűdön van egy pánik gomb a gyémánt helyén, a dzsekid alatt van egy penge és egy pisztoly, és persze Walter a személyes testőröd kint vár téged a kocsiban. – meredtem rá szikrákat szóró szemekkel. – Ha máskor megpróbálsz becsapni, tényleg megbüntetlek. – fejeztem be, majd intettem, hogy leléphet.

- Köszönöm. – motyogta halkan, majd gyorsan kislisszolt az ajtón.

Néztem, ahogy gyorsan száll be a kocsiba, mintha üldözném őt. Vicces, ahogy remeg az orrára, amikor ideges vagy mikor fél. Egész végig remegtek a kezei. Szegénykém szeretné erősnek és magabiztosnak mutatnia magát, de ez sajna nem nagyon jött össze. Az viszont egyértelmű, hogy gyönyörű. Nem sminkeli magát agyon, de azért van rajta. Pont az én stílusom. Egyszer úgy is az enyém lesz, és akkor azt tehetek, majd vele, amit csak akarok. Már csak a gondolatba is bele bizsergek.

Alvilág I. kötetWhere stories live. Discover now