Alvilág I. kötet

1.fejezet

Alisa

Ha már többször is volt halálközeli élményed akkor egy idő után már a szemed sem rebben. Így volt velem is, azzal a különbséggel, hogy egy idő után én magam lettem a saját gyilkosom, meg persze többezer másik emberé is. De még mielőtt valami őrült sorozat gyilkosnak képzelnétek ne aggódjatok nem vagyok az. Egyszerűen csak ez van, ha egy maffia csapat, szekta hívjátok ahogy akarjátok vezére vagy. Nem tagadom, hogy sok vér tapad a kezemre, de mindegyik egytől egyig megérdemelte. És, ha érdekelne bárkit is, egy csöppnyi bűntudatot sem érzek egyik iránt sem. Jelenleg most is egy ügyön dolgozom, hogy eltudjak kapni valakit, annyi különbséggel, hogy az a bizonyos személy a mi oldalunkon áll. Jace Soum. A világ egyik leghírhedtem maffia vezére. Már rengeteget olvastam róla különböző cikkeket és minden kis részletet végig néztem. Vagyis a fontosabb dolgokat tudom róla, és csak ez számít. De, hogy miért is kell a segítsége? Mert van egy ügyem amit még nem sikerült megoldanom, és jól jönne egy igazi vezér aki tud nekem segíteni. És, hogy miért vagyok benne annyira biztos, hogy majd segít nekem? Az roppant egyszerű. Több milliárd dollárt nyerhet rajta és ezt ép eszű ember nem hagyná ki. Nagyon remélem. És itt jön képbe Walter a jobb kezem. Amióta csak beléptem ebbe az úgymond ,,szakmába" ő itt volt és mindenben segített nekem, és ami a legfontosabb az az, hogy nem árult el egyszer sem. Bár voltak hullám völgyeink, de azokat mindig megtudtuk oldani. De visszatérve ahhoz, hogy hogy is jön ő a képbe. Ő keresi meg Jacet. Viszont ez az elmúlt egy hónapba nem nagyon jött össze. Vérprofi az ürge. Már értem, hogy miért nem kapták el soha a rendőrök. Az ember csak azt hinni, hogy oda megy és egyből le is tudja tartóztatni, de ha jobban megfigyeled az apró alig látható részleteket, akkor rá tudsz jönni, hogy igazából minden kis részlet alaposan meg van tervezve. Persze ezt átlagos emberek nem vehetik észre. Én is több évig gyakoroltam mire már minden részletet kitudtam venni. De ez ilyen. Ha nem mutatsz tekintélyt akkor neked bukta, és máris a legtetejéről az alján találod magad és onnan többé nem tudsz feljebb jönni. És végül megemészt a saját elméd. Ijesztően hangzik, de igazából ez csak egyszerű elmélet. Amit vagy értesz vagy nem. Az már rajtad függ. És ami még fontos, hogy: Hazudj, hazudj, és tagadj mindent. Ezt minden nagy ember tudja. Sajnos Jace is. Ezért nem tudtuk őt még megtalálni és ez már kezd az őrületbe kergetni. A napok csak egyre jobban telnek és így egyre közelebb kerülök a végzetemhez. Persze nem azt mondom, hogy berezeltem hiszen én magam vagyok a halál, de azért szerintem senki sem menne szívesen a saját halálába bele. De ezt a döntést inkább rátok hagyom. Mindenki magának döntse el.

-Találtál valamit? – fordultam Walter felé, aki csalódottan rázta a fejét. Ha valaki hát ő mindennél jobban megértette, hogy most mit is érezhetek. – Keressétek tovább! Nem adhatjuk fel! – kiáltottam el magamat, majd mikor mindenki elhagyta a termet behunytam a szemeimet és próbáltam megőrizni a hideg véremet. Bár be kell vallanom, hogy eléggé nehezen ment. A szemeim hirtelen kipattantak és mire észbe kaptam már a billentyűzeten volt a kezem és sebesen kerestem. – Bingó! – dőltem hátra elégedetten és a szívverésem is kezdett szép lassan lassulni.

-Hogy találtad meg? – nézte összehúzott szemöldökökkel Walter a képernyőt.

- Az maradjon az én titkom. – vigyorogtam.

Ismeretlen szám: Na csak meg találtál. Elég hosszú időbe telt, azt hittem, hogy jobb vagy. Holnap találkozzunk nálam. Egyedül gyere! És semmi trükközés! Hiszen még az előtt észrevenném, hogy elindulnál ezt te is jól tudod.

-Walter. – sápadtam el egyből.

- Hm? – fordult felém kérdőn de ahogy észrevette a sápadt arcomat átváltott keményebbe az arcvonása.

- Tudja. Mindent tud. – motyogtam.

- Ki tud mindent?

- Jace. – néztem rá, mire elnémult.

- Ha úgy nézzük akkor erre nagyon is megvolt az esély. – mondta.

- Jó, de én nem úgy néztem! – förmedtem rá. – Bocs. – temettem az arcomat a kezeim közé.

- Semmi baj. – bólintott. – És egyébként ez csak jó lehet. Mármint, ha tud róla és nem akarja, hogy beszéljetek akkor nem írt volna rád. – magyarázta és így hallva tényleg elég logikusan hangzott.

Alissa: Rendben. Holnap ott leszek este nyolc órára. És csak úgy mondom seggfej, hogy a nevem egy s-el van!!

Ismeretlen szám: Tudtam, hogy ilyen lesz a reakciód. :)

Alissa: Seggfej.

Ismeretlen szám: Lehet, hogy egy seggfej vagyok, de egy olyan aki segíteni akar neked. Bár be kell vallanom, hogy nem lesz valami egyszerű már, ha csak a modorodat nézzük.

Alissa: Holnap találkozunk.

Ismeretlen szám: Már alig várom aranyom!

Lecsaptam a telefont és magamba fortyogtam azon, hogy hogy lehet valaki ennyire öntelt?! Lehet, hogy nem őt kellett volna választanom. Annyi másik ember van még a földön. Ezt is jól megcsináltam. De most nem ezzel kell foglalkoznom, hanem azzal, hogy mit fogok holnap mondani és egyben csinálni is ha valami esetleg balul sülne el. Azt biztos elfelejtheti, hogy én majd egyedül megyek be a pokol kapuján. Walter mindenképpen velem jön! Plusz kellenek még fegyverek amik a ruhámban is feltűnés mentesen tárolhatóak. Szerencsére sok ilyenem van, persze az másik kérdés, hogy nem háborúba készülök, bár ki tudja? Jobb előre felkészültnek lenni, mint a végén halottnak. Ez az én mottóm.