You're just a ghost of blissful feelings
A cloud of smoke that I keep breathing
An illusion, I'm losing you to the games in my mind
Oh you're killing me right now
I think it's time you burn me down
*****
Spencer a sebességhatárt bőven átlépő gyorsasággal taposta a gázt, nem mintha ez annyira szokatlan lett volna tőle, de most a legkevésbé sem foglalkozott sem a lámpákkal, sem a szembeforgalommal, semmivel. Egyetlen egy hang zengett a fejében újra és újra, az a zaklatott, szakadozó hangpostaüzenet, amelyet csak nagyon remélt, hogy még nem túl későn hallgatott vissza.
"Figyu, Charnas... Ez most komoly, igazam lett... Itt vannak, és... És... A KURVA ÉLETBE!"
Nagy csattanás, mintha üveg tört volna.
"A Menedék már nem biztonságos. Húzz el minél messzebbre. Téged is meg fognak találni... ŐK azok, az Elit..."
Majd a beszélő hangját hirtelen egy hatalmas robbanás szakította félbe, aztán síri csend, süket telefonvonal.
A hívott fél nem kapcsolható.
Annyira szorította a kormányt, hogy már izzadt a keze, majd miután befordult a járművel egy hosszú, elhagyatott földútra, annak végén egyszerre olyan erővel taposott a fékre, hogy Remi teljesen előrebukott, megfejelve a szélvédőt. A férfi azonban mit sem törődött vele.
- Ez... Nem lehet! NEM! - hörögte zaklatottan, majd feltépve a kocsi ajtaját rontott be az előttük álló, lángokkal borított házba.
Mire Remington felegyenesedett, addigra már csak a férfi sziluettjét látta. Riadtan ugrott ki ő is a kocsiból, de nyomban földbe gyökerezett a lába."Bassza meg, mit csinál?!"
Spencer józan eszét teljesen kiiktatta az egyre csak növekvő pszichózis, ahogyan bármi elővigyázatosság nélkül gázolt át a tűzcsóvák között, melyek éhesen hagyták testén már-már véres nyomaikat.- Nem, bassza meg, NE! - ordította köhögve, azzal a kevés maradék levegőjével is, s abban a pillanatban mint akit felvételen állítottak le, úgy torpant meg.
Lenézett a törmelékek között a lábai előtt megcsillanó tárgyra, s lehajolva érte azonnal érezte, hogy összeszorult a szíve. Csak egy egyszerű ezüstlánc volt, rajta egy apró, baltát ábrázoló medállal. Attól volt csak különleges, hogy a párja, melynek medálja egy kést formált, még ebben a pillanatban is Spencer nyakában lógott - és éppen annak szúrós forrósága térítette észhez, ahogy már kezdett a bőrébe égni.
Megszorítva a talált láncot zsebre vágta, majd körültekintett, s egyéb lehetséges menekülő útvonal híján nekifutott az ablaknak, vállával kitörve, majd földet ért pár méterre végre kint a szabad(abb) levegőn. Köhögve kapkodott az oxigénért, de ez már csak a teste tudatlan reakciója volt - szemei érzéketlenül meredtek a semmibe, ahogyan a porban ülve csak hagyta, hogy beterítse arcát a szálló hamu.
Amint Remi ismét meglátta Spencer alakját, ezúttal - viszonylag - biztonságban, gondolkodás nélkül rohant oda hozzá és guggolt le mellé.
- Mi a fasz... Mi történt itt...?
Egyik kezét a férfi vállaira, másikat a dereka köré fonva segítette talpra. Spencer azonban nem felelt, különösebben nem is reagált, csak mint egy rongybaba lógott Remi oldalán, míg szótlanul lépdeltek a kocsi felé.
Ezúttal a fiatalabb ült a volánhoz, már indította volna a járművet, de Spencer rászorítva a fiú kezére megállította a mozdulatban, mielőtt elfordíthatta volna a kulcsot. Remi aggodalmasan nézett oldalra, azonban a férfi üres tekintete a feldolgozhatatlan érzelmek sokaságán, és bizarr módon egyszerre mindennek teljes hiányán kívül, nem is mutatott semmit. Hosszú percekig ültek így csendben, Spencer arcát a tenyereibe temetve, mintha fel sem merne pillantani, nehogy újra képen törölje a valóság kegyetlensége; s meg-megremegő vállain Remi nyugtatólag simította végig jobb kezét, de csak épp egy leheletnyire, nem tudván, hogyan reagálhat rá a másik.
YOU ARE READING
ꜱᴛᴀʀ-ᴄʀᴏꜱꜱᴇᴅ ᴇɴᴇᴍɪᴇꜱ
Romance"Tudd ki vagy. Légy gyors és precíz, a hiba lehetősége fogalom sem lehet - de mi van akkor, ha a hiba maga a személy? Ha belőle nőtte ki magát a fertő, ami ellepi a létét. Fertő. Így sem neveztek még." Gondolkodtál már azon, hogy az előadó, akit an...
