„Who's in the shadows?
Who's ready to play?
Are we the hunters
Or are we the prey?"
– Ruelle
Prológus
A nevem Damien, a hódító. Jó el ne higgyétek, hogy valóban hódító lennék, de évekkel ezelőtt a barátaimmal úgy gondoltuk jó ötlet lenne, ha második névként használnánk a keresztnevünk jelentését. Kemény munka volt ám felkutatni ezeket! Soha életemben nem töltöttem még el ennyi időt könyvtárakban.
Na, nemcsak magamról akarok beszélni, hiszen még azt se tudjátok, hogy hol járunk. Nos, hadd mutassam be nektek Lost Campust. A kis falucskát, ahol az emberek főleg földművelésből, vagy kézműveskedésből keresik a kenyerüket. Kivéve a pék, mert ő süti. Nagy előnyünk a környékben lévő más falucskákkal szemben, hogy a tartományurunk rendkívül megengedő. Az adók élhetőek, és az emberek nyugodtan tengethetik az életüket. Meg persze, itt az erdő. Ez a csodálatos hely, ahol én is élek a csapatommal, a Szabad vadászokkal. Így neveztük el magunkat, jól hangzik nem? És miért szabad vadászok? Nagyon egyszerű magyarázat van erre. Mind a négyen ugyanabban az árvaházban nőttünk fel, és meglepő módon, mindannyiunk hasonlóan jól bánt az íjjal, így nem nehéz kitalálni, miért lettünk barátok.
Miután felcseperedtünk, rájöttünk arra, hogy semmi kedvünk a földeken sarkalni napkelkeltétől napnyugtáig, szóval meghódítottuk az erdőt. Először csak saját magunkat szórakoztattuk a fák között élve, miközben minden héten többször is elvonultunk vadászni. Nemsokára viszont némi hasznunk is akadt ebből a közös remete életből, ugyanis a tartományúr felfigyelt a tevékenységünkre, és munkát ajánlott. Ettől fogva mi látjuk el a falut friss hússal, cserébe pedig nem kell szántanunk a búzaföldeket naphosszat.
Sokan irigyelnek minket, hisz ahogy a nevünkbe is benne van, szabadok vagyunk. Van egy kis – megjegyzem saját építésű – kis fakunyhónk az erdő közepén, nem messze a folyótól. Ez a mi kis családunk, és a gondtalan hétköznapjaink. Legalábbis eddig gondtalan volt, de majd úgyis megtudjátok mi történt.
Elég is a mesedélutánból, mert ha Hamlet megint azon kap, hogy lazsálok a fa tövében ahelyett, hogy az íjamat élezném a vadászat előtt, biztosan belém döfi a sajátját.
Ó, és jó szórakozást!
YOU ARE READING
Tölgybe vésett sorsok
Fantasy"This is a wild game of survival" Damien, Hamlet, Freya és Destiny a négy fiatal íjász szinte családként él az erdő közepén a kis kunyhójukban. Azt hiszik, hogy ismerik az erdő minden szegletét. Ám amikor egy megbízás keretében bekeverednek az ismer...
