Lassan remeg a busz kereke alattunk,
az idővel gyorsan mi sosem haladtunk.
Bőröm az üléshez tapad a forró nyáron,
és úgy várom, hogy ne kelljen rád várnom.
Látom, nem áll, a busz egy megállót kihagyott.
Véletlen lenne? Vagy felszállni nem te szoktál ott?
Vajon elfelejtetted? Megtudnom ezt milyen kár:
nem késtél, csak más busszal jársz inkább már.
Az a nyüzsgő hangja, mint aki hadar.
Mióta hangod nem egy belőle, csak zavar.
Üres ülés mellettem, nem ül le senki ismerős,
foglalok azért helyet, érted elülök az ablak mellől.
Lassan már hozzászoktam, hogy nem láthatlak.
Pont akkor, az egyetlen pillanatban megpillantlak.
Már nem nyár van viszont, és én nagykabátban,
hazugságokkal, vagy azok elől bebugyolálva.
2022
VOCÊ ESTÁ LENDO
Katica testek
PoesiaKatica testek - Csépe Orsolya Ezek a versek a szerelem kétoldalát járják körbe, az elszakadathatlanságot, vágyakozást, fájdalmat de mégis a másikra való utaltságot. A két pólus egymásra feszülését túlmagyarázva. "Rengetegszer próbált írni. Rengeteg...
