Most pihen szemünk a párnán;
ajkaim te ajkaid várják,
mézédes szirupba mártják,
de vajon arcomat kezeid ismerősnek látják?
Simítsd végig, de egy szót se szólj,
nem hallok őszinte szavakat szádból,
és nem ismerős neked alakom,
de ismerős a szemem,
felrémlik neked,
ahogy az megakadt magadon.
Most pihen szemünk a párnán,
az enyémek csak a tieidet látják,
és szégyen, de nem emlékszem,
hogy azok kékek voltak-e vagy barnák.
De élveztem, ahogy várt rám.
2024
VOUS LISEZ
Katica testek
PoésieKatica testek - Csépe Orsolya Ezek a versek a szerelem kétoldalát járják körbe, az elszakadathatlanságot, vágyakozást, fájdalmat de mégis a másikra való utaltságot. A két pólus egymásra feszülését túlmagyarázva. "Most, hogy körülöttem szakadék, ne...
