Game Over...!

Az Emlék

Quara csak ült és nézett maga elé. Nem tudta, mit kezdjen... Végre megérkezett a hiányzó láncszem is. Hány évezredet is várt, csak hogy a játék tovább folytatódhasson.

- Az a pár évtized amit még kómában tölt Manna... Semmiség lesz. Csak kezdődjőn már el végre - dőlt hátra a székén Quara. - Inkább én is pihenek addig.

***

- Miért lebegek? Egyáltalán hol vagyok? - teszem fel magamnak a kérdéseket. - Hol van a Könyv és Szőrpamacs? Nem úgy volt, hogy bárhova menjek is ők követni fognak? Miért nincs itt világos? - ahogy ezeket kiejtettem rögtön világos is lett. - Szóval hol a is vagyok? Könyv válaszolj nekem! Ez a hely kezd egyre ijesztőbb lenni. Azonnal ki kell innen jutnom!

- Hova olyan sietősen? - szólt hozzám valaki.

- Ki vagy? Mutasd magad! - ordítottam a semmibe.

- Én vagyok mindenkinek az Emléke!

- Emléke? Hogy érted ezt?

- Én őrzöm a múltat, és téged is egyben.

- Engem miért?

- Mikor a szobába hozott Darewo és Felif, akkor beléptetek a zónámba. Ebben a zónában pedig csak te lehetsz, szóval a többieket visszaküldtem

- Miért? Hiszen ha te vagy az én őrzőm, akkor a társaimat miért küldted el? Hiszen azért vannak, hogy megvédjenek! Mi van ha történik valami velük? - akadtam ki az Emlékre. - Eleve minek őrzöl? Úgy se lehet semmi bajom nem? Hiszen halhatatlan vagyok.

- Lehet hogy halhatatlan vagy, de attól még gyenge! És azért hozattak ide, hogy legyen egy szemernyi esélyed is ellenük! Szóval csak légy jó kislány és figyelj!

- Nem azért vagyok halhatatlan mert úgy gondolták lesz annyi esélyem ellenük?

- Azért adták neked oda, mert érdekesebbé tudod tenni a játékot. Ez még nem azt jelenti, hogy van esélyed ellenük. Értsd már meg végre. Az esélyeid nem olyan jók, mint hinnéd. Ostoba termétmeny vagy, ha azt hiszed hogy bármit megtehetsz amit csak szeretnél. Összesen csak 1 évezrede vagy itt, és több mint a 3/4-ét kómában töltötted hála Darewo-nak.

- Ezzel azt akarod mondani, hogy már több mint 1000 éves vagyok? - sokkoltam le ott helyben.

- Pontosan. De most hogy már valamelyest észnél vagy, szeretnék tudatni veled jó néhány dolgot. Lehet, hogy engem Ők alkottak, meg de nekem volt saját akaratom annó. Én is játszottam velük jó néhány játékot. De a végén már nem kellettem nekik, így átformáltak az Emlékké. Szóval Én vagyok az, aki minden tapasztalatát áttudja adni és tanácsokat tud veled megosztani, hogy a Quinkek ne tegyék tönkre a világot.

- Azt mondod, hogy te vagy az Emlék? Még is mit tudnál nekem mutatni? - még mindig kerestem a szememmel az alakot akihez beszélhetnék, de senkit sem találtam.

- Például a szabálytalanságokat. Még a Quinkek is elfelejtik, melyek a tiltott varázslatok, vagy megpróbálják őket úgy használni, hogy ne tudják rájuk kenni. És én ezt mind megtudom neked mutatni. Hogy hol és milyen varázslatot hajtottak végre. A helyszínre sajnos nem tudlak elvinni, se megmondani ki volt az. Azt a Könyvtől és az Időutazótól kell megkérned.

- Szörpamacsra és Darewora célzol?

- Igen rájuk. Még mindig nem fogtad fel, hogy miért is pont őket küldték neked a Quinkek. Te vagy az igazi játék mester. Nem csak részt veszel a játékban, de az összes csalást észre veszed, ezáltal szabályossá tudod tenni a szabálytalan játékukat, amivel egy kis kihívást hozol eléjük.