Azt hiszem amikor mesélek transzba esnek az emberek. Csak néznek és látni rajtuk mit gondolnak. Mindenki sajnál.
- Voltak szebb napok, mikor odaállt mellém és azt mondta : Te vagy a legjobb, haver! Olyankor boldog voltam, hogy legalább valami jó bennem is. Néha magamba néztem és szar volt, belül egy kis hang csak azt szajkózta : Te nem vagy fiú. Vajon ha fiúnak születtem volna jó lennék? Akkor is a fiúkat szeretném? Csak lány ruhába akarnék öltözni? csak én vagyok ennyire elcseszve? Fiú akarsz lenni, a fiúkat szereted, Ha fiú lennék lány ruhában fiú szeretővel apám jobban utálna vagy legalább örülne, hogy valami van a lábaim közt? Néha depressziós voltam, de ma már nem érzek semmit. Az égvilágon semmit.
Tudjátok már abban sem lelem örömöm hogy most nem én vagyok a padlón hanem ők.
Most én köplek titeket szembe és nem ti engem.
Szánalmat érzek irántatok de boldog vagyok, hogy végre elmondhattam.