Violetta 5 [befejezett]

Violetta 5/Epizód 1.

*És újra itt vagyok. És igen, megint egy új fejezet nyílik az életemben. Leonnal 2 és fél éve házasodtunk össze, szóval a nevem mostmár Mrs. Vargas. Az eljén még nagyon fura ez az egész, csak ő meg én, a saját házunkban, ami csak a miénk, de már jól megszoktuk. A 2 és fél év alatt sok minden történt: mindenki átment az érettségin, Fran és Diego is összeházasodtak és itt élnek Buenos Airesben, Naty és Maxi is itt élnek, Cami és Broduey Brazíliában lakik Broduey szüleinél, Fede és Ludmila pedig Olaszországban lakik, én a YouMix Argentínánál dologozok Marottival aki az elúlt időkben sokkal kedvesebb lett, Leon egyenlőre oktató a motorcross pályán, de pár nap múlva már az apja cégének argentínai részlegénél lesz vezető, de nem csak azért mert az apjának a cége, tényleg jól ért a dologhoz, szóval nem lesz gond. Olyan fura, hogy már nem járunk a Studioba, a srácok nélkül, minden olyan unalmas. Sokat gondolkozom azon, hogy milyen lehet a Studio nélkülünk. Angie azt mesélte, hogy idén indítottak egy általános iskola 5. osztálynak megfelelő osztályt és elvileg a kisgyerekek nagyon aranyosak, tehetségesek és tele vannak energiával. Apropó Angie, otthon minden oké. Angie minden újra a Studioban dolgozik. A nagyi hazament, de nem pontosan tudjuk hol lakik. Apa és Angie nagyon boldogok együtt. Della egyre szebb, és napról-napra jobban hasonlít Angiere, nagyon jó kislány, holnap lesz 3 éves. De most vissza hozzánk. Mióta összeházasodtunk az életem boldogabb, mint előtte bármikor. És a legjobb, hogy Leon is így érez. Holnap bemegyek a Studioba, mert Pablo megkért, hogy mondjak egy pár bátorító szót a kicsiknek és mutassam meg, hogy odafigyeléssel és küzdelemnel minden álmot valóra lehet váltani. Most mennek kell, mert Leonnal átmegyünk apáékhoz. Ja, igen! A lábam, a kezem és a hátam már nagyon régen meggyógyult és már egyáltalán nincs szükségem mankóra.*
L: -Vilu!! Itt vagyunk!
V: -Oké, elmondjuk nekik?
L: -Nem tudom. Szerintem még ne, mert még nem biztos.
V: -Oké, menjünk.
(Bemennek Germánék házába, mert meghívták őket ebédre.)
V: -Szia apa!
G: -Sziasztok! Hogy vagytok?
V: -Jól, ti? Hol van Angie?
G: -Mindjárt jön, csak az előbb Della közölte, hogy ő nem akar lejönni mert nem éhes és Angie most próbálja rávenni, hogy jöjjön le.
V: -Felmegyek. Leon?
L: -Maradok.
(Vilu felmegy.)
V: -Sziasztok!
A: -Szia Vilu! Hogy vagy?
V: -Jól. Szia Della!
De: -Szia!!
(Della odafut Viluhoz és megöleli.)
V: -Miért nem akarsz lejönni?
De: -Mert nem vagyok éhes!!
A: -De senki nem mondta, hogy enned is kell, csak azt hogy gyere le.
De: -Jó, akkor jövök.
(Lemennek.)
A: -Szia Leon! Még mindig a motorcross pályán dolgozol?
L: -Még igen, de pár nap múlva apukám cégének az argentín részelgén fogok dolgozni.
A: -Az jó.
(Olga kihozza a levest, majd a másodikat. Megebédelnek, utána pedig megeszik a desszertet.)
De: -Anya!! Aludhatok ma Viluéknál? Légyszi!!
A: -Hát, ha Viluéknak nem baj.
V: -Nekünk nem.
A: -De csak akkor megy ha tényleg nem.
V: -Nem, dehogy.
A: -Akkor oké.
(Kaja után Angie összepakolja Della cuccait, Vilu és Leon pedig átviszik magukhoz.)
V: -Mit szeretnél csinálni?
De: -Nem tudom.
V: -Várj! Leon, jött egy e-mailom.
(Vilu megnyitja az e-mailt.)
L: -Ki írta?
V: -LEON! IGEN!
L: -Tényleg?
V: -IGEN!!

(Folyt.köv.)