Violetta 5 [befejezett]

Violetta 5/Epizód 33.

--Time skip--

*Kedves Naplóm,
2016. Augusztus 12.-e van. Posi első szülinapja. Sajnos nem tudunk otthon lenni apáékkal Leon munkája miatt. De majd itthon ünneplünk, szűk családi körben.
Mióta hazajöttünk sok minden történt. Posi már nagyon sokat nőtt és már jól lehet kommunikálni vele. És igazi vidám baba. Apa sokszor felhív minket és video chatelni is szoktunk. Angie már nem is gondol arra, hogy mi lett volna ha... Még mindig nagyon boldogok együtt.
És Leon, hát ő még mindig a legtökéletesebb. Sok helyen hallani, hogy a férfiak sokszor nem segítenek, de Leon nem ilyen. Ő mindig segít Posinál és mindenben. Egyszerűen szeretem.
Fran és Diego Április 28.-án összeházasodtak. Ott voltunk és gyönyörű volt. Nagyon boldogok együtt. Ott maradtak Buenos Airesben és Gregorioval laknak, mert nem szeret magányos lenni.*
(Leon felébred.)
L: -Jó reggelt drágám. Te már ilyenkor fent?
V: -Igen. Posi nemrég sírt csak nem akartalak felkelteni. Azóta nem alszom.
L: -Pontosan mióta?
V: -Csak egy órája. El sem hiszem, hogy már ilyen nagy. 1 éves. Igaza volt Angienek, olyan hamar felnő.
L: -Igen, mintha csak tegnap lett volna amikor kb ilyenkor reggel Angie pánikolva hívta mentőket és aznap este megkaptuk az utolsó dolgot amire szükségünk volt, hogy egy család legyünk. Köszönöm. Egy év...
V: -Ne is emlékeztess rá, borzasztó volt. Megérte, az biztos, de borzalmas volt. És amúgy sincs mit megköszönnöd, mind a kettőnknek ugyanannyira az érdeme.
(Vilu felül az ágyban és Leonhoz bújik.)
V: -Ugye mi nem leszünk olyan szülők, mint sokan mások? Akik nem foglalkoznak a gyerekükkel, akik nem szeretik a gyereküket és soha nem akarnak neki jót.
L: -Biztos nem, erről biztosítalak.
(Posi sírni kezd.)
V: -Mindjárt visszajövök.
L: -Megyek én és idehozom, maradj csak.
V: -Köszönöm.
(Leon átmegy Posi szobájába és átviszi magukhoz.)
L: -Jó reggelt Tücsök, hogy aludtál?
(Posi még nem tud beszélni, de már gügyög.)
Po: -Pa! Pa!
V: -Jaj de édes.
(Lefektetik maguk közé az ágyra.
Posi önelégülten mosolyog.)
V: -Nem kéne menned?
L: -Még ráérek. Menyi az idő?
V: -Sok, annyi, hogy már menned kéne.
L: -Akkor megyek, délután jövök.
V: -Oké, addig beszélek apáékkal és talán Frannal is.
Leon elmegy dolgozni. Vilu felhívja Germánékat video chaten.
V: -Szia apa! Tudom, hogy nálatok még csak 11.-e van, de nálunk már 12.
G: -Boldog Születésnapot Posinak. Milyen érzés, hogy már ekkora nagylány?
V: -Egyszerűen hihetetlen és már gügyög is.
G: -Tényleg? És mit?
(Vilu felemeli a kezébe.)
V: -Posi, mutatsd meg a papának hogy milyen ügyes nagylány vagy.
Po: -Pa! Pa!
G: -De aranyos!
(Angie bemegy Germán irodájába.)
A: -Csak nem Posit hallottam?
V: -Angie! De rég láttalak!
A: -Én is. Nagyon hiányolunk titeket itthonról.
V: -Mi is alig várjuk, hogy újra hazamenjünk. Ma akartunk meglepni titeket, csak Leon munkája miatt nem tudunk, de legrosszabb esetben karácsonykor találkozunk.
(Vilunak csörög a telefonja.)
V: -Apa, valaki hív. Később visszahívlak.
(Leteszik és Vilu a telefont.)
V: -Fran?
F: -Szia Vilu. Először is Boldog Szülinapot Posinak.
V: -Jaj, nagyon köszi.
F: -Másodszor pedig, van egy hírem.
V: -Mégpedig?
F: -Babát várok.

Rövid és szar resz lett. Bocsi. Hibakkal biztos tele van, de remelem ertheto. Köszi ha elolvastad.