Violetta 5 [befejezett]

Violetta 5/Epizód 8.

(Vilu reggel felébred.)
V: -Jó reggelt Leon!
L: -Jó reggelt kicsim, jól aludtál?
V: -Mondjuk, hogy jól, és te?
L: -Ööö...én is
V: -Te nem is aludtál!
L: -Hát, nem...
V: -Leon! Miattam?
L: -Igen, de csak azért, mert egész éjjel forgolódtál és figyelni akartam rád.
V: -De ettől még aludhattál volna!
L: -De figyelni akartam rád, és szeretem nézni, ahogy alszol.
V: -Jó, de így hibásnak érzem magam.
L: -De, nem vagy hibás. Ha nem akarok aludni, akkor nem alszom.
V: -Jó, legyen, nyertél, de most menjünk reggelizni.
(Lemennek, Vilu mankóval. Della, Angie és Germán már lent vannak.)
V: -Jó reggelt!
De: -Ti itt vagytok?
V: -Igen, itt aludtunk, de biztos azért nem vetted észre, mert amikor megjöttünk, akkor a szobádban voltál, utána pedig mi már a szobámban.
De: -Ja, jó. És miért van mankód?
V: -Mert fáj a hátam és az orvos tegnap azt mondta, hogy lehet, hogy a lábam is fog, ezért használjak mankót.
De: -Értem.
G: -Vilu, jól aludtál?
V: -Igen, de Leon nem akart aludni, mert elvileg egész éjjel forgolódtam és figyelni akart rám.
G: -Leon?
L: -Igen?
G: -Tényleg?
L: -Igen, baj?
G: -Nem, örülök, hogy figyelsz Vilura.
De: -Miért kell annyira figyelni Vilura? Beteg?
A: -Nem, csak 2 hét és 1 nap és meg fog születni az unoka húgod és ezért van sokszor rosszul.
De: -Ezt nem értem...
A: -Nem baj, majd ha nagyobb leszel elmagyarázzuk. A lényeg az, hogy nem beteg.
De: -Jó.
/Csengettek, Leon kiment ajtót nyitni. Az ajtóban Ludmila és Federico állt./
Lu: -Leon?
L: -Ludmila?
Lu: -Te? Itt?
L: -Viluval jöttem át!
Lu: -Ja, tényleg! Ő hol van?
L: -A konyhában, Angieékkel.
/Ludmila bemegy a konyhába, amint meglátják egymást, egymás nyakába ugranak./
Lu: -Vilu...? Te...?
V: -Igen, már elég régen.
Lu: -Azt látom, miért nem szóltatok?
V: -Bocsi, de tökre kiment a fejemből...
Lu: -Mindegy, és hogy viseled?
V: -Egész jól
Lu: -És mikor fog megszülteni? És minek a mankó?
V: -Ja, a mankó, csak azért kell, mert az orvos szerinten betegesen vékony vagyok és túl nagy terhelés van a lábamon, de nyugi, jól vagyok. És 2 hét és 1 nap múlva fog megszületni.
Lu: -És fiú vagy lány? És mi lesz a neve?
V: -Lány és Mariposa Vargas
Lu: -Még nem is hallottam ilyen névől...
V: -Pedig van
Lu: -Nagyon szép és különleges...és Vilu...
V: -Igen?
Lu: -Nagyon sajnálok mindent, amit régen tettem veled, nem érdemelted azt. Így vissza gondolva nem is értem, hogy miért csináltam...
V: -Nem haragszom, egyáltalán nem. Ez már a múlt és már nagyon régen megbocsájtottam neked mindent!
Lu: -Te vagy a legjobb testvér a világon!
V: -Ez nem igaz, mert te
Lu: -Szeretlek!
V: -Én is!
(A nappaliban ülnek, Germán, Vilu, Leon, Ludmila, Federico és Angie, aki Dellával játszik és közben beszélgetnek. Vilu egyszer csak erősen megragadja Leon karját.)
L: -Kicsim, jól vagy?
V: -Nem...
L: -Hívjunk orvost?
V: -Nem kell...
L: -Fehér az arcod, biztos ne hívjunk orvost?
G: -Ne kérdezz tőle ilyeneket, úgyis nemet mondd. Most azonnal indulunk vissza az orvoshoz!
(Bemennek az orvoshoz, de most Vilu egyedül megy be. 20 perc után az orvos behívja Leont.)
L: -Mit történt?
O: -Ne aggódjon, minden rendben.
L: -Mi történt Violettával?
O: -Semmi különös, kicsit rosszul lett és úgy gondoltuk, hogy bent kéne maradnia egy kis ideig, kapott infúziót és máris jobban van. Átvittük egy másik terembe, ahova már bemehetnek hozzá. Neki elmondtuk, hogy mit ne csináljon, de inkább önnem is elmondom: nem állhat fel, nem ehet 4 órán keresztül, és ne nagyon mozogjon. Érthető voltam?
L: -Igen.
O: -Rendben.
(Az orvos elmondja Leonnak a terem számát és Leon és Germán bemennek Viluhoz.)
L: -Szia kicsim, jobban vagy?
V: -Mondjuk, az orvos szerint elájultam egy pár percre, de már minden oké. Kicsit gyengének érzem magam, de nem baj, menjünk haza.
G: -Nem mész te sehova!
V: -De miért?
L: -Mert még itt kell maradnod, hogy biztos minden rendben legyen.
V: -Jó...Leon, kettesben hagynál apával?
L: -Persze, szeretlek!
V: -Én is!
(Leon kimegy.)
G: -Mi az, ami olyan fontos, hogy Leon nem is tudhatja?
V: -Apa, az van, hogy én nagyon félek...

(Folyt.köv.)