Mikor vissza értünk a szobánkba és megírtuk a leckénket, ami felháborító hisz ez volt az első nap és máris kaptunk házit.... na szóval miután
mindent megcsináltunk felkészítettem Loryt arra, hogy most skypeolni fogok a fiukkal . Ő erre nagyon izgatott lett.
- És Én is beszélhetek velük?- tette fel félve a kérdést félénken
- Persze- válaszoltam mosolyogva- miért ne- erre ő eszméletlenül boldog lett és felvette az egyik BVB-s pólóját a sok közül
- Lory- kezdtem- nem baj he először szeretnék egyedül beszélni a bátyámmal?
- Őőő. izé nem- mondta zavartan, amire én egy barátságos mosollyal reagáltam
- Akkor jó. indítom a hívást- már majdnem megnyomtam a gombot mikor Lory megfogta a kezemet- humm?
- Melody! Tudom hogy van vlami baj, és ne tagadd, ne hazudj. a színtiszta igaszságot akarom hallani- mondta komolyan
- Rendben. Tudod engem Andy-ék csak örökbe fogadtak, mikor nagyon kicsi voltam, de én úgy tekintek rá mintha az igazi báttyám lenne- abba
hagytam
- Ez eddig oké- mondta kicsit meglepődve
- Na szóval. Tudod engem azért kellett örökbe fogadniuk mivel a testvérem vért adott nekem, és ezzel együtt egy "genetikai csodát" is.
Bármikor, bárhogyan meghalhatok... én mindig újáéledek.. örökké élek.
Erre azt a reakciót kaptam amire nem is számítottam:
- Vitae vagy mortem vagy?- kérdezte komor arccal
- Te tudsz erről?- kérdeztem meglepődve
- El akartam mondani- kezdte- tudod én Selly huga vagyok... a mostoha testvérem. És hát mind a ketten mortemek vagyuk...
- Tessék?
- Sajnálom hogy eddig nem mondtam el, nem éreztem fontosnak
- Semmi baj, csak tudod nekem már volt dolgom mortemekkel és nem nagyon szeretem őket
- Jajj mesélj- leült mellém és várta a történetet
- Tavaly megismerkedtem egy mortem fiúval, Gian de Nero-val és hát... szerettem őt- ekkor kicsordult egy könnycsepp a szememből
- De neked ott van Ash...- suttogta halkan
- Tudom- ekkor eszembe jutott a mostani szerelmem is- jézusom, fel kell hívnom őket gyorsan
- Rendben, de utánna mesélj el nekem mindent- felállt és megfogta a kilincset
- Hova mész?
- Selly-hez- mondta nyugodtan- nem akarok zavarni
- Nem zavarsz, de azért köszönöm
Barátnőm kiment én meg indítottam a hívást
- Szííííííja kirájlány- visította Andy
- Neked is szia- láttam a többieket is a háttérben, és integettek nekem (milyen cukik)
- Hogy vagy? Milyen volt az első napod? Jó a szobatársad?-Szerelmem várhatóan letámadott ezekkela kérdésekkel
- A szobatársam Lory imád titeket- kezdtem majd megmutattam nekik a kiplakátolt kolesz szobát
- Akkor jól megvagytok
- Igen de most nem erről akarok beszélni
- Miről van szó?- a hangjuk komollyá változott
Elmondtam nekik mit álmodtam és hogy a szobatársam és a nővére aki elég érdekes aurát áraszt mortemek.
- Melody, tudod mikor velem aludtál a multkor- kezdte a báttyám
- Igen?
- Akkor meghallottál egy beszélgetést, és hát abban erről volt szó
- Tessék?
- Minden éjszaka álmodban fog megtámadni egy bozonyos mortem, nem tudjuk ki. Nem feltétlen Sally vagy Lory- nyugtatott meg Ash
- Akkor jó. Az álmaimban mindig más jelenik meg?
- Igen, de lehet hogy egy személy akár több napig is kísért álmodban...
- Értem... megint elkezdődött- elkezdtem sírni
- Jajj hugi, megigérem holnap elmegyek hozzád
- Tényleg?
- Igérem
Kicsit boldogabb lettem majd elköszöntem töllük. Kis idő mulva Lory is vissza jött, látta hogy sírtam ezért megölelt és megvígasztalt, én meg
lmondtam neki mindent a multamról...
- Jóéjt Mel- állt fel végül az ágyamról
- Jóéjt.- betakaróztam majd mély álomba merültem... rémálomba
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Sziasztok, hát itt az új rész. Tudom most sokáig nem voltam, és ezt sajnálom is. És hát ez a rész se hosszú de tartalommal teli :D. Nagy szívet nektek :* M
ESTÁS LEYENDO
Öngyilkosság kizárva (átírás alatt)
FanficEgy érdekes képességgel áldott meg az ég, jobban mondva a "bátyám". Akit imádok, de néha azt kívánom bár' ne adott volna akkor vért. Most nem kéne itt szenvednem ezekkel a nyomorékokkal akik az osztálytársaim. Ha nem adott volna akkor vért, már rég...