Elrabolva

1.9

Újabb reggel itt. Jó lenne már otthon ébredni. Vagy nem? Igazából már megszoktam itt lenni. Csak nagyon magányos vagyok. Azt hiszem le kéne mennem inni. De még alszik. Nem fogom felkelteni. Halkan megkeresem a kulcsot. Igen ez jó lesz. (..) Kimásztam az ágyból és a fotelhez mentem. Leon dzsekijében kerestem a kulcsot. Nincs itt.

-Ez kéne? -kérdezte Leon vigyorogva miközben a kulcsot lóbálta.

-Igen. Lemehetek?

-Nem.

-Miért nem?

-Gyere ide.. -nyújtotta ki felém a kezét. Lassan odasétáltam hozzá. Megfogta a kezemet és magára húzott. Az ágyban kötöttem ki. Felém mászott és elkezdte csókolgatni a számat. Az egyik keze a derekamon míg a másik az oldalamat cirógatta. Vissza-vissza csókoltam és átkaroltam a nyakánál. A hajába túrtam, ő pedig a nyakamat csókolgatta. A felsőm alját gyűrögette majd egyre feljebb húzta.

-Hé.. -löktem el a kezét.

-Nyugi.. -levette rólam a pólót majd megcsókolt. Visszacsókoltam. Pedig az előbb le akartam állítani. Nem értem magamat. Már a nyelve is a számban van. Hirtelen nyílt az ajtó. Leon abbahagyta a csókot és megfordult.

-Azért ne dugd mán' meg! -röhögött az ajtóban Patrick.

-Nem fogom. Ő mozdult rám. -tette fel a kezét védekezően és leszállt rólam.

-Ez nem is igaz! -háborodtam fel.

-Jó mindegy. Leon jönnöd kéne mert gáz van.

-Ok. -azzal kimentek. Szuper megint átvágott. Felvettem a felsőmet és kiosontam az ajtón. Innom és ennem kell mert meghalok. Halkan lementem a lépcsőn. Hangokat hallottam. Patrick és Leon beszélgettek. Közelebb osontam és elbújtam.

-Haver...apád holnap jön a kis csajért. -hallottam Patrick hangját.

-Már holnap? Az korai..

-Az, de holnap jön. És mi volt ez az egész? Meg akartad dugni?

-Aha.

-De tudod, hogy nem szabad.

-Tudom. Csak gondoltam.. mindegy.

-Oké. Nem akarod, hogy elmenjen mi?

-Nem. Basszus megfogott valami a csajban. Nem olyan mint Alice vagy Skyler.

-Nem. Ő olyan jó kislány.

-Nem csak az. Számomra ő különleges. Talán azért mert ő meg van tiltva nekem..

-Ma látod utoljára.

-Igen. -sóhajtott- de talán mégsem.

-Huu.. mégis mi lesz? Megszökteted apád elől?

-Lehet hazaengedem..

-Mivan? -emelte feljebb hangját Patrick.

-Jah. Hazaengedem.

-Bazdmeg..

-Nem akarom, hogy bántsák.

-De akkor apádék rabolják el.

-Nem hiszem. Apáéknak ez túl nagy kockázat lenne. Ezért bízta ránk.

-Tedd azt amit akarsz.

-Oké. -felállt a székről majd eljött mellettem. Nem vett észre. Felmegy.. Jajj ne.. Nem leszek fent. Basszus.. Felfutottam és bementem az egyik szobába. Mikor hallottam, hogy kijött a szobából én is kimentem.

-Mit csináltál ott? -mosolygott.

-Semmit.. -néztem a földre.

-Hmm.. -elmosolyodott- mondd el.

-Csak nézegettem a lakást. -rögtönöztem. 

-Igen? -közelebb jött.

-Igen. -válaszoltam határozottan.

-Bébi.. -húzott közelebb- láttalak lent.

-Lent? Nem voltam lent. -próbáltam tekintetét kerülni.

-Hazaviszlek. Oké? -nézett rám fájdalmasan.

-Öhm.. oké...-dadogtam mire megpuszilta a homlokomat. Nem akarok elmenni.. nem akarook! De ez most komoly! Én vele akarok maradni. Ahhj ez nem lehet.. én szeretem őt..