A különleges

4.

Néhány perc múlva már fel is húztak a hajóra, és meleg pokrócot adtak nekünk átmelegedni. Charles és Erik bementek megbeszélni valamit a kabinba én pedig kint maradtam és a napfelkeltét néztem. Dühös voltam, mert Erik veszélyeztette nem csak az ő de az én életem is. Igaz, közel voltunk hogy elkapjuk Schmidtet, de újra kicsúszott a kezeink közül. A hajam még mindig vizes volt, de már nem fáztam. Ott ültem a kanapén, amikor megéreztem valaki jelenlétét mellettem.

-Egy forró tea?- kérdezte mellém állva Charles, és ránéztem.

-Köszönöm- feleltem egy kis mosollyal, és elvettem tőle a bögrét, ami már érintésre is felmelegített.

-Én Charles vagyok. Charles Xavier.

-Loreyn Betranche- mosolyogtam rá és kezet fogtunk. Csak most néztem meg őt igazából. Sötét barna haja teljesen illett arcformájához és kék szemei úgy csillogtak mintha a lelkembe látna. ő is a szemeimet nézte, amire egy kicsit elpirultam.

-A neved francia-mondta mellém ülve.

-Igen, onnan származom- mondtam monoton hangon, mert visszahozta az emlékeimet a családomról, amikor még éltek.

-Pedig nincs is akcentusod- mondta felém fordulva, amire egy kuncogás hagyta el a szám.

-Ha Angliában élsz, akkor el is felejted, hogy milyen francia akcentussal beszélni- mondtam a távolba meredve, és csend keletkezett közöttünk, amit néhány perc múlva Charles tört meg.

-Ami a vízben történt, hogy lefogtalak, azért nagyon őszintén bocsánatot kérek. Nem akartam.....- mondta, de én megállítottam.

-Ugyan.... semmi baj! Elvégre, ha nem jössz akkor Erik és én már nem itt lennénk!- mondtam elgondolkozva, majd felálltam- Megmondanád, hol találom Eriket?-kérdeztem.

-Persze. A kabinban van-mondta felállva.

-Köszönöm, majd még találkozunk!

-Remélem!-mondta kis mosollyal, amit viszonoztam.

Lesétáltam a kabinba egy nagyobb lépcsőn, és kinyitottam halkan az ajtót. Belépve megláttam Eriket, ahogy a kanapén ül, és erősen gondolkodik valamin, de olyan intenzíven, hogy amikor a háta mögé álltam, akkor sem fordult meg, mert nem vett észre. Bele se kellett néznem a fejébe, hiszen olyan nyitottan gondolkodott. Szóval Charles ajánlatot tett fel, és már el is döntötte az én beleszólásom nélkül. Az üres bögrémet letettem az asztalra, úgy hogy az megreccsent, amitől Erik gyorsan hátra nézett.

-Szóval Charles Xavier azt akarja, hogy csatlakozzunk hozzá és a CIA-hoz, hogy megállítsuk Schmidtet!-mondtam monoton hangon és közelebb léptem hozzá- De valami azt súgja nekem, hogy te már eldöntötted!- néztem le rá, amire ő lassan felállt, és felém sétált.

-Holnap Virginiába utazunk a CIA rendszerhez.

-Köszönöm, hogy az én véleményemet is megkérdezted- mondtam affektálva.

-Lehet, hogy ők tudják, hol van most Schmidt és ha megtudjuk, megkeressük őt!- mondta nyugodt hangnemben, hogy elfogadjam a választását.

-Csak az a probléma, hogy én nem akarom már megkeresni őt!- vallottam be, amire ő egy kicsit meglepődött- Sőt olyan távol akarok maradni tőle, amennyire csak lehetséges!- fejeztem be, amire Erik megértette a célzásom.

-Mit mondott neked?... Mit hazudott Schmidt?- kérdezte haragosan összeszűkítve a szemét.

-Bárcsak hazudott volna!- néztem a semmibe, majd vissza rá -Én nem olyan mutáns vagyok, mint ti Erik. Én fejlődni tudok, az erőm vagy magától sokszorozódik idővel, vagy Schmidt újra belém juttatja azokat a szereket, amiktől gyorsabban fejlődöm!- mondtam hangosabban, amire az ő arcvonásai meggyengültek- Argentínában azok a bérgyilkosok is engem kerestek, hogy újra elvigyenek ahhoz a szörnyeteghez. Én normális életet akartam élni!- borultam ki, amire Erik megölelt-És ha téged is elveszítenélek, akkor már elvesznék én is, mert te vagy a legjobb barátom...

-Én itt leszek melletted és nem fogom hagyni, hogy újra kísérletezzen rajtad!- mondta nekem nyugtató hangnemben, és gyengéden megpuszilta a hajam az ölelésben, hogy megnyugodjak- De egy dolgot véss az eszedbe! Soha ne akarj ember lenni!- fogta meg a két kezével a vállamat és a szemembe nézett.

-Mikor indulunk Virginiába?- kérdeztem meg halkan témátváltva.

-Amint kitesznek a partra a hotelba megyünk, és reggel elindulunk taxival!- felelt nekem.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Nos akkor ez a rész is kész lett. Remélem tetszik mindenkinek! :) A helyesírási hibákért is előre bocsánatot kérek. Lehet hogy most a történet elég lassan indul, viszont majd fokozatosan megpróbálok haladni vele. Ha tetszett, akkor dobj egy csillagot és a véleményed nyugodtan oszd meg komiban, hogy mit gondolsz a történetről! :)

#Sz.