Szia, Apa!
Nem is tudom, hogy te valaha is felfogod-e, mit tettél. Nem volt nagy dolog, mégis: nekem rosszul esett. Mindig is sokat dolgoztál. Megértem, el kellett tartanod egy piás feleséget és két gyereket. Ettől függetlenül, szerintem néha megakadályozhattad volna a anyát. Megfoghattad volna a kezét, mikor meg akart pofozni. Hagytad, hogy megüssön minket. Neked sem kellettünk? Vagy csak túl fáradt voltál? Nem tudom. Minden esetre, egyik sem elegendő magyarázat. A családod voltunk! Én... El fogok menni innen. Tégy valamit! Változtasd meg a világot, ahogy mindig is akartad!
Tisztázzunk valamit. Én sosem gyűlöltelek. Most sem haragszom rád, csak csalódtam. Mint minden emberben, aki kapott egy ilyen levelet.
Lehet, hogy ti is csalódtatok bennem. Minden okotok megvan rá. Feladtam a harcot. Talán nem kellett volna, talán igen. Mire ezt elolvassátok, már úgyis mindegy lesz.
Ki tudja, talán emlékszel még arra, amit most elmesélek neked.
Daniel kilenc volt, én hét. Anyával megint veszekedtünk, és meg akart ütni. Akkor először. Danielt már előtte is többször megütötte. De engem még soha. Te ránéztél, és a szemem sarkából láttam, hogy megmozdult a kezed. Meg akartad fogni anya kezét. Aztán visszaléptél, elköszöntél, hogy te elmentél dolgotni.
Nem hallatszott a pofon csattanása az ajtócsapódástól.
Amit te tettél ellenem:
- Hagytad, hogy megüssön.
- Otthagytál vele. Mindig.
- Soha nem törődtél velünk igazán.
Amit kérek tőled:
Tegyél róla, hogy anya leszokjon a piáról! Menj el Daniellel valahová! Változtasd meg a világot!
YOU ARE READING
Ti tettétek
Short StorySelena Dawson megölte magát. Ezen nincs mit ragozni: bevett pár bogyót, és későn találtak rá. Selena mindenkinek hagyott egy búcsúlevelet. Szépen megcímezve, mindenkinek egy üzenet, aki tehetett volna érte valamit. Aki törődhetett volna vele. Vagy a...
