Like a Wonderstone

A sárga Szemek

Mindig is egy olyan Lány voltam aki csendben az Osztályterem végében ült és csak halkan követte az Órát. Nem voltam barátkozós, túl félénk voltam ahhoz, hogy oda tudjak menni valakihez és csak úgy beszéljek vele. Hozzám sem jött oda senki, szóval mindig egyedül voltam. Addig amíg egy lány fel nem keresett és beszélgetni akart velem, nagyon jól kijöttünk és most ő a Legjobb Barátnőm, Izzy. Ő egy kicsit sem hasonlított rám, szeretett a középpontban állni és hangosan beszélgetni, hogy mindenki felfigyeljen rá. Ezért lettünk olyan jó Barátnők, egyszerűen kiegészítettük egymást. Izzy mindig olyan dolgokba húzott bele amiket egyedül sosem mertem volna kipróbálni. Cserébe én a nyugisabb dolgokat ajánlottam neki, mint például az olvasást. Az Életem éppen kezdett egyre jobb lenni, amikor egy Éjszaka, minden megváltozott, s minden jó dolog olyan gyorsan tünt el, mint ahogy jött.

Június 20.

Egy Nap a 16. Szülinapomig. Legjobb barátnőm délután háromkor kopogtatott az Ajtón. Egy nagy mosollyal futottam le a Lépcsőn és nyitottam ki a Bejárati Ajtót.
- Szia! - köszöntött Izzy, aztán ahogy meglátta milyen boldog vagyok, ő is elmosolyodott.
- Na, mit szerveztél? - kérdeztem, miközben beinvitáltam a Házba.
Egy alattomos Vigyorral felfutott a Lépcsőn, egyenesen be a Szobámba.
Egy-egy Lépcsőfokot kihagyva utána rohantam. Ahogy beléptem a Szobámba láttam, hogy Isabella a TV előtt ül és felém fordulva felmutat 3 DVD-t.
- Na, mit szólsz? - kérdezte még mindig egy nagy Vigyorral az Arcán.
Boldogan ráugrottam az Ágyamra és felkaptam egy Párnát, majd neki dobtam.
- A kedvenc Filmeim! - sikitottam. - Ez az!!
Izzy berakta az első filmet a DVD lejátszóba, majd egy Chipset felkapva levágta magát mellém.
Sok vísítás, röhögés és sírás után,a Filmek véget értek mi meg álmosan elterültünk az Ágyon.
- Hány Óra van?
Ránéztem a Karórámra és meglepetten néztem fel.
- Már 22:35. - mondtam halkan.
Legjobb Barátnőm felém fordult és rám nézett. Kedvesen rámosolyogtam, majd amikor észre vettem, hogy a Szemét összehúzva erősen engem bámul, bizonytalanul felálltam.
- Mi a baj?
- Emma, most ne ijedj meg. - emelte fel mind a két kezét. - de a Szemeid tiszta furcsán néznek ki. - mondta majd kínosan megvakarta a Fejét.
Összeráncoltam a Szemöldököm.
- Hogy mi?

Izzy nagy levegőt vett és egyenesen rám nézett. - A szemeid tiszta Sárgák.
Furcsán nézhettem rá, mert ő felállt, megfogta a kezem és behúzott a Fürdőszobába. Megállított a Tükör előtt és a Reakciómra várt. Ahogy megláttam a Tükörképem automatikusan hátrahőköltem.
- Ez meg hogy lehet? - a sötét-kék Szemeim helyett egy világos Sárga Szempár nézett vissza rám.
- Szerintem szólni kéne Elias-nak, lehet hogy beteg vagy.
- Jó ötlet. - mondtam és Isabella-val együtt lementem a Lépcsőn a Nappaliba ahol Nagybátyám koncentrálva bámulta a kikapcsolt! TV-t. Éppen mondani akartam valamit,amikor minden elsötétült körülöttem és éreztem ahogy a Lábaimból elfogy az Erő, majd a Padlóra zuhanok.