ELBASZVA

Negyedik fejezet

- Ruhát akarsz nekem venni?

- Nagyon úgy néz ki. -gondolkodott el ő is. Nem bírtam, és elnevettem magam. Mi lesz ebből? Én egy ilyen előkelő helyen...Még a végén rágyújtok a terem közepén, vagy felzabálom az összes kaját. Liamnek fogalma sincs mire vállalkozott. Úgy kell  neki.

Dobtam egy sms-t Mistynek és Miguelnek, hogy sajna a mai délután törölve, és majd mindent elmesélek. Nicolet meg elhívták az osztálytársai mozizni, tehát ketten mentünk, méghozzá Liam motorjával. Megkértem Nicolet, hogy majd előtte vigye át Scottot Robertáékhoz.

- Mért álltunk meg itt? -néztem fel a lakásra, ahol Liam lakik a nagybátyával.

- Lenyúlok egy kártyát. A nagybátyámnak van egy pár. Jössz, vagy megvársz?

- Megvárlak. -azzal fel is ment. Mit tehettem volna, jó szokásomhoz hívően elővettem a gyilkost, és rágyújtottam. Elég menő lehettem így lazán egy motornak dőlve, cigivel a számban. Nos, igen. A férfiak így is gondolták. Ezt az alapján gondolom, hogy mosolyogva jól megbámultak, de szartam rájuk. Kaptam néhány tipikus "huligán" nézést is, amiken csak mosolyogtam.

- Már megint cigizel? -lépett hozzám Liam.

- Már végeztem. -tapostam el a csikket bakancsommal.

- Ugye tudod, hogy kurva káros, meg hogy rákot okoz, érszűkületet, és a bőrödnek sem tesz jót?

- Basszus! Nekem azt mondták ez tök egészséges! Köszönöm, Liam, hogy felhívtad a figyelmem! Hála neked, most már soha többé nem gyújtok rá! -"hálálkodtam" megjátszva magam, mire csak legyintett egyet, amolyan "reménytelen vagy" stílusban. Lediktáltam a címet, és mehettünk is.

- El sem hiszem, hogy vásárolni jöttem egy lánnyal. -fintorgott az üzletet bámulva.

- Én köszönném meg, ha elhúzunk. -néztem rá csillogó szemekkel.

- Na, azt már nem! Segíteni fogsz! -ragadta meg a csuklómat, úgy rángatott be az üzletbe. Nem csodálom, hogy hülyén néztek az eladók. Nem mindennapi látvány, ahogyan egy fiú rángat be egy lányt a ruhaboltba. De azért kedvesek voltak, és mosolyogva úgy tettek, mintha örülnének két ilyen balfasznak.

- Segíthetek? -lépett hozzánk egy eladónő.

- Nem!

- Igen! -vágtuk rá tökéletesen egyszerre. Én voltam a "nem". - Ruhát keresünk neki! -biccentett felém az állával.

- Jó hogy nem hívsz a kutyádnak! -rángattam ki a csuklómat, mert még mindig fogta.

- Mire gondoltak?

- Puccos parti lesz ma este. Öltönyösök, meg ilyesmi. -magyarázta Liam. A nő meg úgy vizslatott minket, mintha kamerát keresne nálunk, hogy ez talán egy átverős műsor. Ja, jó lenne.

- Szóval kifinomult? -bólintott hosszan.

- Az az! -csettintett Liam.

- Nos, rengeteg a kínálatunk, de innen javaslom, hogy keressenek. -vezetett minket az egyik oldalra.

- Köszönjük, innen megoldjuk! -dobtam burkolt célzást, hogy elhúzhat, mert idegesít, ahogy néz. - Mért kellett a segítségét kérni? -csaptam rá a vállára.

- Hé! -kapta oda a kezét nevetve. - Nyilván többet tud mint mi.

- Most komolyan akkora picsának nézel, hogy nem tudom milyen ruhát kell egy ilyen helyre felvenni? Hogy vagy ekkora fasz? -ütöttem még nagyobbat a karjára.