My world

Chapter 8

Robert egész este megállás nélkül kereste a lányt, de sajnos nem járt sikerrel. Már épp azon volt, hogy feladja, amikor az egyik szolgája oda nem lépett hozzá:
-Uram találtunk egy kunyhót az erdőben!-a férfi szíve egyszerre hagyott ki egy ütemet, majd olyan gyorsan vert, mintha épp azon lenne, hogy kiessen vagy hogy Clairehez repüljön.
Robert egyből a kunyhó felé ment. A kunyhóban égett a villany, tehát volt benne valaki. Nagyon bízott benne, hogy Clairet fogja ott találni. Ez volt a férfi utolsó reménye... vett egy nagy lélegzetett, majd benyitott az ajtón. Claire a férfire kapta rémült tekintetét. Mindkettőjük szíve hihetetlen sebességgel vert. Robert közelebb lépett a ledermedt lányhoz. Egyszerre tört fel a férfiban minden érzelem, de mégsem tudott megszólalni. Csak megölelte a lányt. Úgy, mint még soha. A lány először meglepödött, majd vissza ölelt.
-Soha többet ne csinálj ilyet!-suttogta a lány fülébe.
-Miért? Így nehezebben tudsz, majd megölni?!-hátrált egy lépést a lány.
-Claire nem tudom mit halottál, de én nem akarlak megölni!-erre a lány hisztérikusan felnevetett.
-Épp az az a baj, hogy nem halottam semmit...
-Tessék?-a férfi most már végképp nem értett semmit.
-Hallottam, hogy a tanács tagjai megakarnak öletni veled, de te nem tiltakoztál ez ellen. Vártam hogy mondj valamit, de te nem mondtál semmit!
-Ohh Claire!-nevet fel a férfi-Félre értetted! Egyszerűen csak megdöbbentem... a tanács tagjai már nem élnek.
-De..de...-kezd bele a lány, de a férfi félbe szakítja.
-Claire! Én szeretlek! Igen, szeretlek és sose tudnék ártani neked! Tudod, amikor beléptél azon az ajtón, már tudtam hogy te más leszel!-simít végig a lány arcán. Claireben egyszerre tört fel a felismerés. Nagyon butának érezte magát, hogy akár egy másodperc erejéig is képes volt kételkedni Robertben, hiszen ő is viszont szerette a férfit, egyszerűen csak nem nevezte meg az érzelmeit, de már száz százalékosan biztos volt a dolgában.
És most hogy tudta, hogy Robert is úgy érez iránta, ahogy ő csak vele akart lenni örökké, de nem ő tette meg azt a bizonyos első lépést, hanem Robert. Közel hajolt a lányhoz, majd megcsókolta őt. Ajkaik vadul falták a másikét. Viszont nagy sajnálatukra levegő hiány miatt kénytelenek voltak elválni. 
-Én is szeretlek!-öleli át a férfit. Hihetetlen boldogság áradt szét mindkettejük testében. Nem tudták elhinni, hogy annyi idő után végre újra boldogak lehetnek.