A férfi felkapta a lányt és elindult vele BackonHillsbe. A lány próbált tiltakozni ez ellen, de nem ment neki, Thomas túl erősnek bizonyult a kis Clairel szemben. A lány, aki egész életében szenvedett és mégis tele volt reménnyel most más lett. Helyét felváltotta egy negatív lény. A lány már nem sírt, elfogadta sorsát és nem is szerette volna, hogy mások sírni lássák. Azt sosem engedné meg magának. Kicsi volt még, de ezt jól tudta. Az út csendesen telt a kis elhagyatott faluig. A lány nem tudta miért jöttek ide, egy lelket se látott az utcán.
-Bíztosan itt fognak megölni apám miatt... -gondolta magában.
-De miért? Hiszen én nem tehetek arról, hogy apám önfejűen el akarta foglalni helyét mások trónjain!-tovább gondolkozott. Akárhányszor gondolta át ezt az egészet nem értette, igazságtalannak gondolta, hogy ő bűnhődjön más tetteiért.
Thomas megállt egy nagy épület előtt, gyönyörű volt, titokzatos. Nagyon vonzotta a lányt. Kívülről sötét volt, de mégis volt benne valami magával ragadó. A férfi letette a lányt, majd jelzett neki, hogy menjen be. Claire megrémült. A férfi egyre türelmetlenebb lett, amit a kis Argent is meglátott. Nem tudta, mi fogja bennt fogadni, de elindult. Megállt a hatalmas ajtó előtt, ami magától kinyílt. Tudta, hogy nem rohanhat el, mert el rablója megölné.
-Te meg ki vagy?- hallott meg, egy mély rekedtes hangot. A lány körbe nézett, de sehol sem találta a hang tulajdonosát.
-Ha kérdezek, te válaszolsz!- a hang most még erőteljesebb és rémisztőbb volt.
-C..Claire Argent...-hangja most más volt. Először bizonytalan,majd sokkal bátrabb. A hang most nem szólalt meg. Claire számára ez a csend nagyon kellemetlen volt. Mozgolódni kezdett.
-És..te ki vagy?- látszott gyermeki ártatlansága. Oly bátor volt más nem mert megszólalni egy ilyen helyzetben. A férfi felnevetett. Látta, hogy a lány összerezzen. A hang tulajdonosa felállt trónjából, feltette maszkját, ami nélkül sose merne megjelenni valaki előtt. Nem tudná elviselni azt a szégyent... Kilépett a sötétségből, majd a lány felé vette az irányt. A lány is megpillantotta őt. Furcsállta azt a maszkot. Megszerette volna kérdezni, hogy miért hordja, de nem merte. A férfi vészesen közelített felé. Megállt Claire előtt és alaposan szemügyre vette. Gyönyörű hosszú, vörös, göndör haja, szépen csillogó sárga szeme és hófehér bőre volt. Az öltözéke egy rózsaszín kissé koszos ruha volt. Nem hasonlított egy tipikus démonra bár, ez a lány nem volt tipikus ő egy ősi démonfaj utolsó leszármazottja volt. Robert meglátott egy sebhelyet a lány nyakán. Tudta, hogy ez mit jelent.
-Ki tette azt veled?- mutatott a lány nyakán lévő fognyomokra.
-Egy férfi, aki elrabolt...Ő hozott ide. Ott van kint.-ezek hallatán a férfi mérges lett tisztán és érthetően megmondta, hogy a lány egy haja szála sem görbülhet meg. Robert csettintett egyet, aminek hatására az ajtó kinyílt. Claire ezt a tettét elbűvölve nézte.
-Uram! Kérettél?- lépett be az ajtón el rablója.
-HOGY MERTÉL HOZZÁÉRNI?
-öö.. nem értem uram.. ez csak egy démon..- néz szúrósan a lányra.
-Te, pedig csak egy szolga!- Robert egy pillanat alatt termett ott Thomas mellett. Olyan gyors volt, hogy alig lehetett látni mi is történik most. Claire az egészből, csak annyit látszott, hogy el rablója a földre hullt a maszkos férfi, pedig tiszta vér. Robertet meglepte, hogy a lányt ez az egész nem rémítette meg.
-Hol van az apád?-lép közelebb Clairehez. A lány nem válaszolt egy hang se jött ki a száján.. Csupán pár könnycsepp. Eszébe jutott, amit apja anyjával tett és vele, nem szerette őt, de azt nem szerette volna, hogy meghalljon.
-Megölték. -vett erőt magán. A férfi arca eltorzult. Nagyon ideges lett. Ő, akart bosszút állni rajta... Robert fel kapta az első kezébe eső tárgyat, majd azt a falhoz vágta azt, a lány összerezzent. A férfi nem tudta eldönteni, hogy mit kezdjen most a lánnyal. Haszontalan.
-Mi a neved?- Claire valamiért, már nem félt tőle.. A férfi meglepődött, majd felnevetett.
-Robert, Robert Hamstword.
-Miért van rajtad az a maszk?
-Megsérültem... -a férfinak kellemetlen volt erről beszélni-e, hiszen egy kislány nem értheti ezeket a dolgokat.
-És? Miért takargatod? Megmutatod?- mosolyog a lány.
-Ez nem gyerekeknek való!- fordul el Robert, majd indult is volna a másik irányba.
-Akkor, majd megmutatod máskor!A férfi még aznap elrendelte, hogy a kislányt itt neveljék fel és képezzék ki. Tanítsanak meg neki mindent, amit csak lehet a vámpírságról.
ESTÁS LEYENDO
My world
FantasíaRégen minden más volt... Mindennek meg volt a saját helye. A természet feletti lények nem járkálhattak csak úgy az emberi világban. Szabályaink voltak. Szövetségeseink, de egy napon az egyik faj vezetője több akart lenni... nem csak egy népet akart...