Never stay alone x5sos HUN

Chapter 10-I still love him?

-Oh hello multkór láttalak a suliban.-felvett egy hamis mosolyt majd pedig furcsán nézett rám.-Bocsi de nagyon hasonlítasz valakire. Ismerlek?

-Igen.-elmosolyodtam mire neki a könnyei elindultak és nekem esett.

-Kara-szipogva mondta majd miközben körbe karolt és a felyét a vállamon pihentette. Mindig is magas volt de most még magasabb volt és jó volt érezni ezt a mellegséget újra. De nem öleltem vissza.-Már megsem ismer az ember rövid hajjal és napszemüveggel téged.

-A szemem nagyon érzékeny lett az útóbbi időben.

-Hogy hogy?

-Hát ide hozott a sors.-jah meg az állam szeme.Luke szemeivel engem bámult. A kék íríszei teljesen elbüvöltek.

-Figyelj megbeszélhetjük ezt egy kávénál?

-Este 10 órakor?

-Nem mintha azért lennél itt mert te is tudsz aludni.

-Nem az de nincsenek ilyenkor nyitva... Ne mond hogy még megvan Sam kávézoja?

-Még mindig oda járok.-rám mosolygott majd elindultunk egymás mellet mint két idegen.

-Milyért?

-Mert kötelezö volt elmenni.-mosolyogtam és csendben folytattuk a sétát.

-Szóval miújság van?

-Hát mindenki jól van. De Hay..

-Mi lett vele?

-Öngyilkos lett.-leképedve néztem ahogy meghallottam azt hogy a régi legjobb barátnőm eltávozott.

-Tudod miért?

-Mivel teherbe volt esve a szülei elküldték valami fajta helyre ami egy kisegítő volt. 2 hónap után a szüleit értesítették hogy a lányuk öngyilkos lett. Senki sem tudja mi történt igazából.

-Értem.- meghalt. Ennyi volt minden nap halnak meg emberek. És még fognak.

-Óh itt van a kávézó.-Luke megfogta a kezem és áthúzott az út másik oldalára.

-Luke be van zárva.- elhúzott szájjal néztem a fiúra aki a kulcsukot vette ki a zsebéből.- Tele vagy meglepetésekkel.

-A boltot múlt hónapban megvette a családom.-kinyitottam az ajtót majd bevezetett.-Tessék hölgyem.

Egy családi kávézó volt. A stílus nem valt Luke családjára ez túl otthonos. De lehet változtak, ki tudja.

-Mit kérsz? Várjál, tudom nem is kell mondjad.

-Oké, akkor lépj meg.- leültem az egyik asztalhóz amíg megvárták hogy a kedves kiszólgálom hozza az italómat.

Egészvégig néztem minden tettét és elmosolyodtam. Egyszer nálunk volt reggel. Megvoltam fázva és átjött hogy mellettem legyen akkor is. Szerencsétlentöl kértem egy kávét de szegény túl cukroszta és nem tett elég kávé babot. De így is megíttam mert szerettem.

-Itt van hölgyem egy dupla expresszó és egy epres muffin.Ez mint a ház ajándéka.-Egy nagyón jól kimézö muffint tett elém aminek nem tudtam ellen állni. És csak azt bámultam egészvégig.

-Köszönöm de remélem fejlödtél.- és rá támadtam a prédámra.

-Még mindig édes szájú vagy.-mosolyogva nézte ahogy ettem a muffint.

-Nem annyira amennyire te gondolod.- megkostóltam a dupla expressót amin érződött hogy nem profi csinálta. Mivel ezt tudom hogy szeretettel csinálta nekem Luke.

-Ha túl cukrozott kávéra gondolsz akkor azt elfelejtetted. Fejlödtem hidd el.

-Érzem.-mosolyogtam majd rá néztem és ő is vissza rám.

-Hiányoztál.-mélyen bél nézet a tengerkék szemeivel az és zöldes barna szemeimben.

-Tudom.-Luke felállt amit engem is kényszerített mintha. Majd közeledett hozzám és gyengéden megfogta az arcomat.

-Nem engedlek el sóha többé.-megölelt és egy puszit adott a homlokomra. Nem öleltem vissza. Annyi hogy én szeretem öt de pont ezért nem szabad a közelemben lennie.

Hello, belló.

Hát igen egy pár hónapot várhatók kellet csak annyi hogy most kezdődött meg a suli és alapból wattpadal csak suli idő közben írok.
Mindegy de mindenkinek kívánok egy új nem túl sok tanulással levő tanévet. 👑

Rêve