Paranormális Lány 2. /Befejezett/

Prológus

Miután Sawyer elüldözött minket a tisztásról, minden más lett. A szülők már nem bíznak ránk annyi mindent, nem hallgatnak meg, ha van ötletünk. Úgy érzem, mintha elárultuk volna őket, mintha a mi hibánk lenne, hogy a keletiek elfoglalták a tisztást. Lelkiismeret-furdalásom van és ez az érzés nagyon rossz. Nem sokszor érez ilyet az ember, csak mikor igazán rosszat tett. Apa nem hagyja, hogy segìtsünk nekik, helyette visszaküldött minket a suliba. Most az erdőben élünk. A pénzünk nem lenne elég, csak néhány nagyobb házra, de az közel sem elég egy falkának, ígyhát az erdőben maradtunk. Páran elmentek és szereztek néhány sátrat, ahol meghúzódhatunk éjszakára.
Lassan, komótosan sétálok végig azon a kisebb területen, ahol letelepedtünk. Itt minden sokkal zajosabb, mint a tisztáson. Hidegebb és zajosabb. A fák közt a legtöbben éppen a sátraikat húzzák fel, a többiek pedig az ételről gondoskodnak. Megállok az egyik fa mellett és a legalacsonyabb ágva kapaszkodva felhúzom magamat. Ez a kis terület még apróbbnak tűnik innen, fentről. A falkának nagyjából az egyharmadát vesztettük el, de a keletieknek ennél még sokkal több halottjuk volt. Az ág megremeg alattam, aztán Nico foglal helyet közvetlen mellettem, háttal a fatörzsnek.
-Ne aggódj! Minden rendben lesz!-mosolygott rám.
-Nem is tudom...-ráztam meg a fejemet-Rossz előérzetem van.
-Lazítanod kellene egy kicsit-nevetett fel kihívóan és a kezét a derekamra csúsztatva közelebb húzott magához.
-De...a falka-intettem az emberek felé, de Nico közbevágott.
-Tisztában vagy vele, hogy egy tinédzser vagy csupán, mégis mindig a falkával törődsz. Nincs magánéleted. A velünk egykorúak bulizni járnak. Te meg minden szabadidődet itt töltöd.
-Elfoglalták az otthonunkat. Mit kellene tennem? Menjek el egy klubba?-néztem rá értetlenül, mire megrázta a fejét.
-Nem csak a mostról van szó. Általánosságban beszélek és egyébként most sem tudsz semmit tenni. Megpróbáltál segíteni, de a falka elutasította. Innentől nem a te gondod. Majd foglalkozik ezzel az apád meg a nővéred-intett a családom többi tagja felé, akik nagyban vitáztak valami hatalmas horderejű dolgon.-A nővéred lesz az alfa, mégis te viselkedsz úgy, mintha neked kellene mindent megoldanod. Lazíts egy kicsit!
Elgondolkodtam. Talán igaza van.
-Rendben.