Lehetőség? [Niall Horan Fanfiction]

20.rész

Nem tudtam eldönteni hogy melyiket nézzem meg elsőnek. Féltem hogy rosszal kezdem... de végül úgy döntöttem, hogy a borítékkal kezdem.
-Úristen!!!- kiáltottam, amikor megláttam a benne lévő 2 jegyet. Egy repülőjegy, Sydneybe. És egy koncert jegy a Sydney-i 1D koncertre. Hirtelen nem tudtam mit gondoljak. Boldogságot, hogy újra láthatom a fiúkat, vagy szomorúságot, szintén azért mert újra látom őket... Rápillantottam a dobozkára, ami még mindig mellettem volt. Kibontottam (jó, inkább feltéptem), és egy rohadtkurvagyönyörűszép nyaklánc volt benne. Azztaaa...

Volt ott mellette egy papír is.

"Helló, Jenette! Remélem odaért hozzád a levelem, mert fontos... Szóval. Sajnálom amit veled tettem, rohadtul megbántam. Nem kellett volna ezt tennem. Amikor megismertelek, rögtön tudtam hogy te különleges vagy. Ezt mások lehet hogy nem látják, de én igen. Látom hogy más vagy mint a többiek. Első pillanattól kezdve beléd vagyok esve, és ezen nem változott semmi, most se. Azt hittem, hogy neked jobb lesz, ha befejezzük.
Nem akartam, neked több csalódást okozni. Sajnálom. Nem baj, ha nem bocsátasz meg, én se tenném magamnak. Csak tudd, hogy én szeretlek, és mindig is szeretni foglak...
Szeretlek: Niall👋❤"

Az üzenet végére bekönnyeztem. Nem tudtam, hogy mit tegyek... Szeretem Niallt, bárhogy is szeretném, de nem megy az, hogy ne. Szertetném újra megölelni. Érezni.

Szeretném újra azt érezni, hogy hozzám bújik, és testemet melegséggel tölti fel testével. Tudni, hogy valaki törődik velem, akkor is mellettem van ha más nem. Ha félek, odabújni hozzá, érezni a bőrének hőmérsékletét. Belenézni mély kék szemeibe, és meglátni a jövőt. Ha sírok, odajönne hozzám, megvigasztalna, és teljes szívéből szeretne. Akivel lennének kissebb vitáink, de mindig kibékülünk... És soha nem csalna meg.

A szívem adna neki egy esélyt, de az agyam nem. Fogalmam sincs melyikre kellene hallgatnom... Mit kellene tennem...

A koncert egy hét múlva lesz. A repülő 6 nap múlva indul...

Még át kell gondolnom, hogy mit választok. De úgy érzem a szívemnek most nagyobb a hatalma...