22.rész

260 11 1
                                    

Most vagyok az ideiglenes "szobámba". A fiúk egy szürke falú, fekete bútoros szobát adtak. Kicsit sötétnek véltem, de tetszett. Aznap, bepakoltam a ruháimat, és a cuccaimat. Minden tiszta simán ment, aztán bejött a szobába.

-Tetszik? -kérdezi kíváncsiskodóan. -Mármint a szoba.

-Igen, köszönöm. Holnap hánykor kezd a koncert?-terelem át a témát.

-Délután fél 3-tól. Hogy vagy?

-Tényleg tudni akarod? -kérdezek vissza a kérdésére

-Igen, érdekel.

-Tudod, elég szarul esett, amit tettél... -mondom elszomorodottan. Nem szólt semmit, csak hallgatott. Nem tudom, hogy mi a némaságának oka. Lehet hogy átgondolja, és rájön hogy tényleg hülyeséget csinált, vagy azon gondolkozik hogy elmenjen-e.

-Sajnálom Jen. Komolyan szeretlek. Senki se volt még olyan jelentős része az életemnek mint te vagy. Végig te voltál a fejembe azóta, amióta nagy hibát követtem el. Én szeretném ha újrakezdenénk ezt az egészet... komolyan. -láttam a szemében hogy igazából beszél, és tényleg megbánta. De abba nem vagyok biztos, hogy ha újrakezdenénk nem csinálna még egyszer ilyent. Hisz már egyszer megtette...-Megértem ha elküldesz, hisz a helyedbe én is elküldeném magam. -megfordult és elindult az ajtó felé.

-Várj... -álltította meg, mire ő ismét felém fordult. -Én szerettelek, és félek hogy most is szeretlek... -"hatásszünet"- és...-nagy levegőt vettem és kimondtam- és hiányoztál.-ez volt az a pillanat, amikor kitört belőlem a sírás, és odafutottam Niall karjai közé. Ölelése melege nem változott. Pont ugyan olyan kellemes.
És ő, nem ellenkezett. Visszaölelt...

-Te is... -mondta. Nem láttam, de hallottam a hangjából, hogy mosolyog, és tényleg komolyan mondja... -Újrakezdhetnénk? Kérlek... -Kérdezte. Gondoltam hogy felteszi ezt a kérdést. Ami meglepő volt az a bizonyos szó. Amit nekem még senki nem mondott ilyen alázatosan. "Kérlek".

-Szeretném...de nem akarok újra csalódni... nem szeretnék ismét olyan szomorúsággal kelni minden egyes nap mint akkor... nem szeretnék megint sírni. De... akármennyire is utálni tudlak, szeretni is.

Lehetőség? [Niall Horan Fanfiction]Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon