Sziasztok!
Igen, tudom és sajnálom, hogy nem tettem fel részeket, de igazából elég zsúfolt volt a két hetem.
Múlthét kedden ugye a koncert volt, aztán szerdán mentünk az osztállyal egy kissebb kirándulásra, csütörtökön pedig osztályok versenye volt (valami ilyesmi, nem tudom, hogy mondják magyarul 😅), pénteken pedig mentünk nagynénémék. A hétvégét pedig ugye a barátaimmal töltöttem, akikkel ugye a héten nem tudtam találkozni.
A második heten pedig szinte minden nap írtunk dolgozatot, ezért arra kellett tanuljak, a hétvégét pedig végigaludtam.
Aztán ezen a héten is alig van időm; hétfőn két dolgozat, kedden négyig a suliba, szerdán főzés helyett három óra tornaóra (mert miért ne? A tornát úgyis többet fogom használni az életben, mint a főzni), ma, csütörtökön pedig két óra úszás volt plussz egy dolgozat és még ma házit kell csináljak, a szobámat rendberakni, elmenni bevásárolni és vigyázni az öcsémre.
Szóval tényleg alig van időm (lehet, hogy ez valakinek nem mentség. Nekem az).
De vágjunk is bele! 😊
Itt a beszámoló az én szemszögemből;
A koncert reggelén már öt órakkor fent voltam, holott fél nyolckor szoktam elindulni suliba. Próbáltam visszaaludni. Nem ment. Elkockultam (van ilyen szó? 😂) fél hétig.
Aztán: ki az ágyból, fél órát gondolkodni, hogy mit vegyek fel, felöltözni, ágyat bevetni, fésülködni, fogat mosni, kaját eltenni és már készen is voltam.
Keddenként ugye négyig szoktam suliba lenni, de úgy, hogy tizenhárom órától tizennégyig van egy egyórás szünetem.
Az egyórás szünetbe hazamentem bepakolni a másik hátitáskámba.
Tettem egy csomó kajálni valót, üdítőt, a JEGYET (!), hajgumikat meg minden féle szarságot.
Visszamentem a suliba, aztán háromkor elkérezkedtem a biológia tanárnőtől, aki elengedett, és hazarohantam.
Lili és az apukája olyan fél öt - öt felé érkezett meg, addigra nekem már be volt sütve a hajam, fel voltam öltözve és a táskámba is tettem egy kalapácsot meg egy zsákot.
Az volt a tervem, hogy megparancsolom CALM-nek, hogy bújjanak be az amúgy kicsi zsákba, vagy ha nem, akkor lábújjom kólintom őket és hátha attól elájulnak, én meg szépen benyömöszölöm őket a zsákba.
Amúgy meg... Nem. Nem akartam se kalapácsot, se zsákot vinni. 😂
Miután Liliék felvettek, elindultunk a koncert helyszínére. Az utat végigénekeltük, röhögtünk, meg örültünk egymásnak, hogy újra látjuk a másikat. 😊❤
Amikor megláttuk az arénát (a koncert helyszínét) elkezdtünk sikítozni Lilivel és én még mai napig sem tudom elhinni, hogy láttam Lukeot élőben és élőben hallhattam a hangjukat.
A parkolásnál volt egy kicsi gond, mert alig találtunk helyet, végül az egyik parkolóba álltunk meg, egy kicsit messzebb az arénától.
Ahogy egyre közeledtünk, egyre több embert véltünk felfedezni a koncert helye körül. Voltak ott Clifford-görlök, Hood, Hemmings és Irwin fangirlök.
Leírhatatlan érzés volt, ahogy ott álltunk Lilivel, mindkettem Hemmings-es pólóba, fekete, szakadt nadrágba a sok-sok 5sos rajongó között.
Miután nagynehezen be tudtunk jutni az aréna belsejébe (el kellett az üdítőm kupakját dobjam), megláttunk több, máshova vezető lépcsőt.
Na de mi most merre menyjünk? 😂
Az egyik security-s bácsika nagyon segítőkész volt, és megmutatta hogy merre kell menjünk.
Miután felértünk a mi színtünkre, elmentünk wc-re, aztán vettünk egy-egy csomag sültkrumplit és kólát.
Ezután kezdődhetett a nagy "melyik ajtón kell bemenni?" dilemma, mert meg kellett keressük, hogy melyik ajtón kell bemenni, hogy megtaláljuk a helyünket.
Mikor beléptünk azon az ajtón... OHMYFUCKINGGOOOOD!
Több száz rajongó, VIP részleg, csomó szék, sikítozó fanok... És a színpad.
Körülbelül oldara 30-40 szémre lehettünk a színpadtól, ami nadzson nagy volt.
Leültünk majd megállpítottuk drága barátnőmmel, hogy csorog az orrom és nincs papírzsebkendőnk. 😂
Úgy tizenöt perc után lekapcsolták az égőket és megjelent a 5 Seconds Of Summer élőzenekara, a Don Broco.
Én még nem is hallottam róluk, de nagyon jól nyomták és esküszöm hogy minden zeneszámuk tetszik. 😍
Egy fél órát zenéltek, aztán megint tizenöt-húsz percet kellett várni a fiúkra.
Lili ez alatt az idő alatt kapott egy Twitter értesítést.
Ashton drága még Twitterezett a színfalak mögött. 😂
Amíg vártunk CALM-re, addig spontán számok szólltak a hangszórókból, mint például; Jet - Are you gonna be my girl? 😍
Egyszercsak a zene elnémúlt, az égők lekapcsolódtak, és mindenki sikítozva felpattant. Elő a telefonok, kamerák!
ÉS ELKEZDŐDÖTT A 5SOS KONCERT!
Amikor meghallottam a gitárjuk hangját, elsírtam magam - ahogy lilibooow is. 😂
Elkezdődött a koncert, a második-harmadik számnál pedig elkezdtek hülyéskedni. 😂😂
Hát, mit ne mondjak... Vagy mit mondjak... Ha a koncertre gondolok még mindig ráz a hideg és könnybe lábad a szemem.
Hisz' ha képem nincs, aláírásom sem, de még nem is váltottam egy szót sem eggyikőjükkel sem, ott voltam. És hallottam őket. Élőben.
MyLifeIsOnlyMine, anyuci, bocsi, hogy nem tudtuk Lilivel végrehajtani a "kinyírjuk arizónát" haditervet, de... Elfelejtettük. 😂😂
A koncert után óriási dugó volt, ezért kellett várni egy kicsit, mire az autók eltűnnek.
Amikor beszáltunk az autóba, mindenki felsóhajtott.
Lili és én azért, mert hallottuk és láttuk Lukeot és a többieket, az apukája az internetfrendem pedig azért, mert túlélte (amúgy még ő is megkedvelte a bandát). 😂
Liliana apukája betette a 5szószt mi meg hátul elaludtunk.
Ez mind szép és jó, de én fél egyre értem haza, másnap pedig iskola volt, vagyis egy kissebb kiránulás.
Láttátok volna a fejem reggel hét órakkor, amikor kikeltem az ágyból. 😂
Egyébként pedig követhettek engem és Lilit Instagramon;
Lili: lilianabiliczki
Én: mrs.hemmings_penguinSziasztok! 😊❤
KAMU SEDANG MEMBACA
Internet friends & 5SOS
AcakSziasztok!:) Úgy gondoltam, hogy létrehozok egy könyvet, ahol két internet-friend hülyeségeit és fangörcseit olvashatjátok! Ezen kívűl pedig majd olvashattok mindkettőnk szemszögéből sztorikat, és majd videók/képek is fognak jönni ám a június hetedi...