BTS Life~ - Suga

×7×

Kim Seung Ra

-Mi..az.. hogy.. meghalt?! -felnéztem. Minden reményem elveszett.

-Taehyung már tudja... -mondta Mrs.Park.

-MUSZÁJ VOLT ELŐTTEM ELTITKOLNI?! MUSZÁJ?! MIVEL ÉRDEMELTEM EZT KI? -felpattantam.

-Ra,drágám,nyugodj meg.. -felemelte a kezét és próbált megnyugtatni. Hiába

-Te..Csak.. Ne..Merj.. Lenyugtatni.... -morogtam és odamentem elé.

-Ra...Nem tehetek róla hogy meghalt. Nem is ismerted igazából amúgy se! -ezután felpofoztam. Elvittem mindent ami kellett és hazarohantam.

Otthon lepakoltam a cuccom.

-KIM TAEHYUNG! -kiáltottam.

-Hé,Ra,minden oké? Sápadtnak látszol.. Mint aki szellemet látott -jött ide Jin és megölelt.

-Nem.. Nem vagyok jól.. Taehyung-al szeretnék beszélni. Mégpedig azonnal! Érted?! -förmedtem rá.

-Jó-jó, bocsánatot kérek hogy megkérdeztem.. -sóhajtva elkezdett Taehyung után ordítani.

-TAEHYUNG, TOLD IDE AZT A BÜDÖS SEGGED MIELŐTT AZ ENYÉMET FOGOM AZ ARCODBA TOLNI! -kiabált Jin,én pedig felkuncogtam.

-Jövök már -futott le. -Mi a gond? -nézett rám. -Oh...

-Kim kibaszott rossz testvér Taehyung! Miért titkolóztál előttem? MIÉRT?! -rá is ráförmedtem.

-Sajnálom.. Én is csak nem rég tudtam meg.. -sóhajtott,majd lehajtotta a fejét.

-Akkor is elmondhattad volna... Jogom lett volna tudni!

-Tudom törpi.. Tényleg nagyon sajnálom.. Engem is megviselt elhiheted... -próbálta menteni magát. Nem sok sikerrel.

-Inkább csak.. baszódj meg,rendben? -felmentem készülődni a szobámba az estére.