Amiről valaha csak álmodni mertél

5.rész

Mire oda értünk a bátyámhoz azt hittem elevenen felnyársal a szemével, de nem csak engem áh dehogy kedves kísérőmet is aki nem mellesleg fogja ugye a kezem. Na kíváncsi leszek mennyire kapom a szidást Gukkitól. Mellesleg hozzáteszem ha nem fogná a kezem senki már rég elfutottam volna, de mivel fogták nem is akárki hanem az a személy aki szívem megdobogtatója Junghong. (Mellesleg ő erről nem is tud és ha tudna is akkor se érdekelné mert őneki ugye én még az esete se vagyok.) Végül odaértünk százszor elástam maga.

- Ti hogy-hogy együtt jöttök és nem is akárhogy kézen fogva!! Várom a magyarázatokat és semmi félrebeszélés vagy hirtelen téma váltás!! - figyelmezted Gukki - Na akkor ki akarja kezdeni?? - kérdi kicsit sem kedvesen.

- Öhm hát az úgy volt, hogy ugye én öhm - nem tudtam neki mit mondani.

- Rin csak azt akarja mondani hogy miattam nem ment suliba elrángattam magammal, de ő ellenkezett mikor meguntam felkaptam és nem engedtem hogy elmenjen. - mondta a fél igazságot.

Látni kelet volna bátyám fejét tisztára vörös volt már csak az hiányzott volna ha kitörne mint a vulkán. Elég ijesztő ilyenkor.

-Ja és kihagytam valamit én mondtam neki hogy mondja azt neked hogy Haninál van. - ennek már semmi köze nem volt ahhoz hogy miért hazudtam.

- Nem lehetne arról szó hogy bent beszéljük meg és ne itt kint ahol mindenki lát minket és simán lebukhatok.- kérdeztem.

Gukki semmit nem szólt csak elindult be mi meg Zeloval kézen fogva. Mielőtt beértünk volna még kaptam a fejem búbjára egy puszit. Hadd ne mondjam mennyire elpirultam az meg még rátett egy lapáttal hogy ezt látta Gukki. Mindannyian leültünk a kanapéra. Yongguk direkt közém és Zelo közé ült hogy még véletlenül se tudjon közel ülni hozzám. Gukki mélyen beszívta a levegőt majd kifújta ezzel sikerült kicsit megnyugtatnia magát. Végül megszólalt.

- Akkor ti most tényleg együtt vagytok.- kérdezte.

- Igen- válaszolt helyettem is áll barátom.

- Mikor jöttetek össze?? -kérdezte.

- Öt napja. - válaszolt ismételten helyettem. Ohh ha azt ő tudná hogy ennek a fele se igaz akkor ott bajok lenének.

- De tudtommal neked nem tetszik a húgom, és azt is mondtad hogy soha nem is jönnél össze vele. Ráadásul még azt is mondtam nektek hogy a húgomra tilos nyomulni. Megakarsz halni mert akkor azon tudok segíteni?! - kezd dühös lenni. - Mond meg az igazat miért vagytok együtt mi tetszik a húgomban és ez fordítva is kérem tehát Rinni te is elmondod miért vagy együtt ezzel a fa tökűvel. - nézz rám.

- Oké - mondtam.

- Azért vagyok együtt Rinnivel mert egyszerűen mikor belenézek a szemébe olyan mintha csak ketten lennénk a világon. A mosolya olyan hogy ha rá nézek nekem is mosolyognom kell és melegséggel tölt el. Ha meglátom az utcán, ha hozzám ér, ha rám nézz akkor a szívem elkezd hevesen verni és azt hiszem fülig belezúgtam a húgodba. ezt azért nem mondtam el neked mert féltem, hogy mit fogsz szólni hozzá, és eltiltasz tőle. - mondta Zelo egy pillanatra még én is elhittem amit mond de az képtelenség vagy mégis igaz amit mond?? Nagyon nehéz így gondolkodni, hogy mit higgyek vagy mit ne.

- Oké ez egy kicsit nagyon nyálas volt, de egész hihető. Most pedig te jössz Rinni mit is érzel Junghong iránt te is ugyan ezt vagy csak rád erőszakolja magát. - nézet rám mindkét fiú.

- Hát hol is kezdjem - gondolkodtam el és úgy döntöttem hogy az igazat mondom el. - Mikor először megláttam már akkor beleszeretem. Mondhatni szerelem volt első látásra a részemről. Mikor azt első nap azt mondta hogy nem vagyok az esete az nagyon rosszul érintet. Úgy éreztem összetört bennem valami. De mikor másnap ott aludt azt ágyamban megijedtem, hogy mit keres ott. Aztán mikor itthon aludtam kaptam tőle egy üzenetet amiben nagyon cuki volt tehát teljesen elpirultam mikor kaptam de persze először nem tudtam hogy ő írta csak rá pár napra mikor felkeresett és ott elhívott randizni. Én először nem tudtam hogy most csak szórakozik-e velem vagy teljesen komolyan gondolta. Ja és akkor mondta el nekem hogy ő írt rám még aznap este. én megkérdeztem tőle hogy honnan van meg a számom erre ő azt mondta hogy elvette a telefonod míg nem figyeltél. Megjegyzem jobban kéne figyelned a dolgaidra és ennyi lenne a sztori. - mikor befejeztem akkor mind a kettőjükre ránéztem szemükben meg lepettséget és sajnálatot láttam. De a sajnálatot inkább Zelo szemében. Nem értettem hogy miért néznek így rám így rákérdeztem. - Most mi van mi olyat mondtam ami meglepett titeket?