3. RÉSZ

974 55 7
                                    

Reggel az ébresztőm hangjára keltem.  Csodálkoztam, hogy kipihenve ébredtem.  Felültem az ágyamon,és a telefonomért nyúltam.  Kettő olvasatlan üzenet, egy messenger üzent.  Először a sima üzenetet néztem meg.
"Tegnap hirtelen eltűntél. Van valami baj?"-olvastam az üzenetet. 
"Dehogy is... csak egy barát...  "-írtam a gyors választ. Vártam, hogy visszairjon,de nem tette. Ezután Messengerbe gyorsan beléptem.
David: Nemsokára érkezem érted. 
Én: rendben 😉😘
David: lépek is készülni...
Én: most keltem 😂😂😂
David: jó reggelt akkor.
Én: Neked is. 

David fényképet küldött 

David: így jó vagyok? 

Én: de hisz ez fekete... 

David: De csak a pulcsi fekete :D 

Én: ch.. :D 

Ezután kiléptem a beszélgetésből,de a képet lementettem,nem is tudom miért. Magam is meglepődtem,mikor megláttam a képet. Akkor a szívem hevesen kezdett verni. Mindegy is... Az órára pillantottam,és te jó ég. Tíz percem maradt. Gyorsan felvettem egy rövid nacit, és egy crop topot. A fekete Vansomat vettem fel,és még egy nagy fekete köves nyakláncot. Az ajtót kinyitva David vigyorgó fejével találtam szembe magam. 

-szia David! -Öleltem meg.

-szia Sarah! -Mosolygott rám. 

-készen állsz?

-teljesen. -Mondta,majd hívta a liftet. 

-és már eldöntötted,hogy miket akarsz venni?

-hááát... gatyát,pólókat,jah... boxer is kell. Meg pár cipő...

-uhh.. mennyi pénzt hoztál? 

-eleget....

-akkor jó 

******

Már négy boltban voltunk,mindenhonnan teli szatyrokkal jöttünk ki. Jóval színesebb lesz David ruhatára az biztos. 

-Daviiiiiid... leszakad a lábaaam...- nyavajogtam az 5. boltból kijőve. 

-hát már nekem is... 

-menjünk hazaa 

-háát... nálam még úgysem voltál..

-akkor hozzád megyünk?

-nagyon úgy néz ki.

-és hol laksz? -Nyavajogtam. 

-házban... 

-nah nee?!

-amúgy... itt. -Mutatott egy modern épületre. Ez tudom mi,itt laktam még előszőr. 

-uhh itt laktam előszőr.

-tényleg?

-ahamm... a harmadikon. 

-én meg a negyediken lakom már 2 éve 

-uhhh menjünk máár... fáj mindenem... 

-ne nyavajogj már..

-de ne áljál már meeg... toporzékoltam mint egy ötéves.

-ajjh te... kapott fel a vállára. Úgy hogy én lefelé lógtam.

-nah. Így legalább nem kell menned.

-hát ja... de remélem nem a seggemet bámulod...
-áhh dehooogy.... -húzta el a szavakat.

-David ha felértünk nagyon megverlek.- Röhögtem el magam,mire ő csak egy nagyot rácsapott a seggemre.

-naaaah-visítottam fel.

-viselkedjé' asszony... -mondta röhögve a fiú. 

-na látod.. itt is vagyunk. -Rakott le. 

-köszönöm... tényleg. A seggem még mindig sajog...

-bocsi- röhögte el magát,majd kinyitotta az ajtót. 

-az igen...

-mi a baj? -Termett előttem egy pillanat alatt. 

-kész csoda,hogy egy pasi lakásban rend van.

-hát ráértem tegnap- röhögött fel hangosan.

-akkor ez kivételes eset?

-ahaa... kérsz inni? -Dobott a kezembe egy energiaitalt.

-ohh..ja. 

-nah mutassad a szekrényedet. 

-jó... gyere... húzott be egy szürke szobába. Fehér bútotrok,fekete ágynemű. 

-David.... esküszöm áthozom az én kis cuki rózsaszín ágyneműmet...

-jolvanna... nah nézd. -Nyitotta ki a szekrényt. 

-aztakurva... -csúszott ki a számon. Vállfára akasztva a pulóverek,amiből majdnem mind fehér,vagy fekete. Jó volt egy kék is. A pólók szépen összehajtva. Külön polcon a fehér,fekete,kék,piros. A gatyák ugyan így. A fekete pólók mellett fekete gatyák,a fehér pólók mellett szürke gatyák,a kék és a piros mellett világoskék nadrágok. 

-már megint mivan? 

-egy. Rohadt szépen rendben van. Kettő. Mennyii ruhád van te jó ég?! Három azért örülök,hogy nem mind fekete. 

-tudom... nem szeretem a rendetlenséget,sok....,hát azért nem vagyok teljesen befordulva.

-pakoljunk kiiii-csaptam össze a tenyereimet. 

-jolvan.-feküdt le az ágyra. 
-de te is segits...

-ohh...jóvan'

Elkezdtünk kipakolni,mindent szépen összehajtottunk,és a végeredmény ,meggyőző. Már több volt a színesebb ruha mint a fekete.

-köszi a segítséget. Mondta,majd megölelt. Éreztem a közelséget,ahogy beszívtam illatát,bódító. Ahogy a szíve vert. 
-Ohm... -néztem rá,mert már egy perce csak ölel.

-oh...ja..bocsi. -Szökött az arcára egy zavart pír.






Azt hiszem mikor beléd estem tényleg beléd estem...|~ÁTÍRÁS ALATT~|Where stories live. Discover now