Azt hiszem mikor beléd estem tényleg beléd estem...|~ÁTÍRÁS ALATT~|

12.RÉSZ

Kezünk gyengéden összekulcsolva pihent a combomon. David erős, nagy tenyere óvón kulcsolta át az én apró, de törékeny kezemet, ami jó érzéssel töltött el. Ahogyan mentünk az autópályán, és a rádióban halkan énekelt Shawn Mendes. Hallani lehetett ,ahogy David veszi a levegőt, ahogy a kerék, és a beton surlódik, ahogy a türelmetlen üzletemberek a bmw-ben idegesen nyomogatják a dudát. Mintha azzal előrébb jutnának. Egyszer David lerántja a kormányt a pályáról, egy keskeny betonúton megyünk végig, majd egy földes útra kanyarodunk. Halk zajjal tölti meg a kocsi belső terét, az, ahogy az apró kis kavicsok felverődnek a vázra.
-Nemsokára ott leszünk.-szorít a kezemen David. De az a szorítás nem okoz fájdalmat. Ezzel szeretné jelezni, hogy ne izguljak. Nem válaszolok, csak megigazítom a ruhám alját, majd belenézek a tükörbe. Egy komor arckifejezésű lány néz vissza rám, szája gyengéden lila, szemei csillognak. Ez persze nem szájfény, és boldogság, a lila száj jelzi, hogy eléggé áthült a kocsiban ezalatt a körülbelül 10 perc alatt. A szeme csillogása, pedig jelzi, hogy az elmúlt napokban rengeteget sírt.
-mi a baj édes?- néz rám ilyedt arccal David. 
-csak gondolkozom.. -sütöm le a szemeimet.
-mint mostanában mindig. Túl sokat rágódsz. Kicsit ki kell engedned a gőzt.-mondja,szinte suttogva, majd a fékre lép. Felnézek a tükörből, és meglepetten látom, hogy egy apró tisztáshoz jöttünk. Arcomra felénk mosoly ül ki, majd kinyitom a kocsi ajtaját. Ahogy kilépek, megérzem azt a friss illatot. Érezni lehet, hogy mennyire tiszta. A madarak halkan csicseregnek, és a kis patak, csendesen csobog. David hirtelen előttem terem, és átölel. Karjai gyengéden fonódnak a derekam köré, majd jobb keze óvatosan benyúlt a felsőm alá. Szám a szájára vándorol, majd az én kezem becsúszik az ingje alá. Ujjaimmal érzem az izmos felsőteste minden négyzetcentiméterét. Ez egy jóleső melegséggel jár, egyfajta rózsaszín köd száll az agyadba. Testem már-már beleremeg az érintésébe, a csókjába, és a közelségébe. A fiú magabiztosan az ölébe kap, és elsétál egy kis házikóhoz, a patak mellé. Lábával óvatosan berúgja az ajtót. Egy francia ágy, mellette pezsgő, és bor,az ágy frissen bevetve. A fiú óvatosan leül velem együtt, így én az ölében ülök. Elkezdem kigombolni az ingjét, és leveszem róla. Ő is lehámozza rólam a ruhát, majd eldől az ágyon, egy hirtelen mozdulattal megfordítja a pozíciót. Már én fekszem alul,két keze a testem mellett támasztja a testsúlyát. Megint ráhajol ajkaimra, majd megcsókolja azokat. A többi jött magától is... Nem részletezném... Régóta nem éreztem magam ennyire teljesnek. Felvettem a fogasra akasztott vörös köntöst, és kisétáltam a házból. Egy apró kis gang helyezkedett el a bejárat előtt. Egy kis asztal, két székkel.  A korláton gondosan ápolt virágok voltak, apró kis virágoskaspóba ültetve. A táj csodálatos. Zöld fű, virágzó fák, csicsergő madarak. Biztos vagyok benne, hogy ez valamiféle hétvégi ház lehet. Sejtem, hogy David családjáé. A merengésemet az alsogatyában kibotorkálo fiú zavarta meg.
-szép nemigaz?-ölelte át a derekamat hátulról, és állát a vállamra helyezte.
-nagyon szép.-mosolyodtam el, majd megsimítottam az arcát.
-apám hétvégi háza volt... Csak nekem ajándékozta.
-valahogy éreztem.
-igen? Bár... Nem csodálom.
-ezt nem értem... -húztam össze a szemöldökömet.
-hagyjuk... Nem vagy éhes?
-hát....de.-válaszoltam, majd megfordultam, és így szembe voltam a fiúval, majd egy apró csókot nyomtam a szájára, majd visszamentem a házba. Egy apró kis konyha volt a sarokban. A pulton két tányérra helyezve, kínai kaja. A kedvencem.