stiles: és mehetnénk akár az én kocsimmal is. pont beférünk.
lydia: nekem is van kocsim...
alison: nekem is. de én mással megyek most ha nem baj. nem szeretnék a sajátommal menni.
stiles: én elviszlek titeket. mind a négyőtöket.
lydia: én külön megyek mert nekem utána elkell mennem.
stiles: majd én elviszlek téged!
lydia: ...
stiles: ....
scott: ..... *kíván magába valamit*
alison: ........ *reménykedig valamiben*
isaac: ......*eszik*
lydia: oké. eltudsz biztos vinni Stiles?😓
stiles: igen 😊😊
lydia: köszi.😊
scot: 😄😄😄
isaac: 🍪🍪😁
stiles: akkor a sulinál találkozunk.
Stiles lekapcsolta telefonja kijelzőjét. ugyanis már visszakapta. majd hátra dőlt a székében, érzi ez lesz a legjobb napja. mosolygott mint a tejbe tök. bár az nem tudom, higy tud mosolyogni, de ő úgy mosolygott! a holnapra várt, hogy haza vihesse Lydiát.
Lydia is mosolygott egyet Stiles üzenetére. olyan kedves vele. ilyen még nem volt, vagyis szerinte. várta a holnapot.