VÉLETLEN DIREKT BARÁTSÁG | BEFEJEZETT

10. rész - Egy "átlagos" reggel

FONTOS!!! KÉRLEK OLVASSÁTOK EL!
NAGYON SAJNÁLOM, NEM
ÍGY TERVEZTEM, DE SAJNOS 1-2 HÉTIG NEM BIZTOS, HOGY FOGOK TUDNI FELTENNI ÚJ RÉSZT. SAJNOS OLYAN DOLG JÖTT KÖZBE, AMI MIATT NEM BIZTOS, HOGY FOGOK TUDNI ÚJ RÉSZEKET KÖZÖLNI. TÉNYLEG NAGYON SAJNÁLOM! :'( :'( DE ÍGÉREM, AMIKOR TUDOK, JELENTKEZEM!

De, remélem azért sikerült egy jó részt írnom. :)

Arra ébredtem, hogy zúg a fülem, és borzasztóan fáj a nyakam. A szívem hevesen vert, miközben újra, és újra lejátszódott a fejemben az álom. Felültem, és láttam, hogy Ross mellkasán feküdtem, aki még békésen aludt. Legalább nem keltettem fel.

Ránéztem az órára 7:58. Vissza akartam feküdni, de már képtelen votam visszafeküdni. Megállás nélkül kattogott az agyam.

„Te vagy akit szeretek."

„És a másik lány? Hanna?" „Ő nem számít. Soha nem is számított."

„Csak téged, és senki mást."

„Szeretlek Courtney!"

Courtney. Courtney. Courtney. Courtney! Courtney! Courtney! COURTNEY!!!

Ki a rák az a Courtney!?!??

Mivel nem akartam felverni, ezért halkan, és óvatosan kimásztam az ágyból, majd az ajtóhoz léptem. Ross nem ébredt fel, szóval gyorsan kislisszoltam, csak azt felejtettem el, hogy mások is vannak a házban. És ez súlyos hibának bizonyult.

Ugyanis amint kiléptem az ajtón, abban a pillanatban Riker lépett ki a saját szobájából. Amint meglátott engem, a szeméből eltűnt minden fáradtság, és meredten nézett rám. Éreztem, hogy lángba borul az arcom, mert eléggé félreérthető volt a helyzet.
-Ööö... Szia! -köszönt Rik.
-Jó reggelt! -köszöntem vissza, majd gyorsan magyarázóra fogtam a figurát. -Esküszöm, mi csak aludtunk!
-Oké. -Nem hisz nekem.
-Esküszöm, hogy így volt. Átmentem, hülyültünk, aztán aludtunk.
-Hiszek neked. -nevetett Rik.
-Remélem is, mert tényleg igazat mondok.
Riker felnevetett, én is elmosolyodtam.
-Kajás vagy Hans? -kérdezte, nekem meg egy hatalmas kő esett le a szívemről.
-Nagyon. -vigyorogtam.

Lementünk a konyhába, Riker pedig elővett egy serpenyőt, meg egy doboz tojást.
-Omlett vagy rántotta? -kérdezte.
-Rántotta.
-Pedig le mertem volna fogadni, hogy Omlettet kérsz. -nevetett, majd babrálni kezdett a tojások között. -Hány tojásból kéred?
-Három. Ne segítsek?
-Nem kell. -rázta meg a fejét Riker.
-De így kellemetlenül érzem magam, ha nem segíthetek.
-Nem baj. Te vagy a vendég, én meg az egyik vendéglátó, szóval te most ott fogsz ülni, én meg kiszolgállak! És TILOS segítened!
-Jó. -duzzogtam.

Nem szeretek csak ülni, mint egy rakás szerencsétlenség. Pláne nem vendégségben, mert úgy haszontalannak érzem magam. Bár ebben az a vicces, hogy otthon az istennek se állok fel önszántából segíteni.

Jó, nem azt mondom, hogy nem szoktam segíteni, de inkább csak akkor, ha kiszabják rám a feladatot. Szoktam otthon segíteni. Porszívózás, mosogatá, felmosás, teregetés, ablak pucolás (anya tériszonyos), stb..., csak általában úgy van, hogy szólnak, hogy menjek segíteni, mert állandóan bent ülök a szobában, és vagy Eszterrel, vagy Rossal dumálok, vagy olvasok, vagy tanulok.

Észrevettem, hogy ki van tévé narancslé az asztalra, poharakkal körülötte. Fogtam egy poharat, és teletöltöttem. Úgyis borzasztó volt a reggeli leheletem.
-Egyébként elég szarul nézel ki. -jegyezte meg vigyorogva Riker.
-Legalább nem kell attól félnem, hogy majd egyszer, ha szarul fogok felöltözni, vagy valami hasonló, akkor TE nem fogod azt a képembe vágni. -forgattam a szemem vigyorogva.
-Bennem nem fog csalódni Hans. -kacsintott hátra Riker, mire halkan felnevettem.
-Te ismersz valami Courtney-t? -szaladt ki a kérdés a számon.
-Kit? -fordult hátra Riker.
-Courtneyt.
-Valami vezetéknév esetleg? Sok Courtney-t ismerek.
-Nem. Csak simán Courtney, de olyan, aki ismeri is Rosst.
-Aha! -esett le neki. -Értem!
-Azt kötve hiszem, de mondd csak milyen hülyeséget raktál össze a fejedben, és az mennyire hasonlít a valósághoz!
-Gonosz vagy. -motyogta megjátszott szomorúsággal.
-Tudom. -vigyorogtam. -Na, mondjad!
-Szerintem te belenéztél Ross mobiljába, de ott valószínűleg csak Ross öltöztetője neve volt az, de miatta nem kell aggódnod, mert ő negyven éves.
-Ez megnyugtató, de nem. Azt álmodtam, hogy Ross egy Courtney nevű csajt szólongat.
-Ja! De ugye tudod, hogy ez csak álom volt? Az álmok csak álmok.