After The Song

7. rész Stole my heart

- Emily. itt vagy? – hallottam a türelmetlen kopogást a bejárati ajtó felől, de nem szólaltam meg. – Tudom, hogy itt vagy! Kérlek, engedj be! Hadd magyarázzam meg! – könyörgött, mire felálltam az ajtótól, és kinyitottam. Harry kifújta a levegőjét, és karjaiba zárt, én pedig próbáltam kimászni onnan, sikertelenül. – Figyelj, Emily, én nagyon sajnálom! Én csak... Nem akartalak kitenni ennek az egésznek.- De ellöktél, és utána még csak annyira sem méltattál, hogy utánam nézz, hogy vagyok! Tudod, hogy fáj a fenekem? – nevettem el a végét, hiszen haragom elmúlt felé. Egy megkönnyebbült sóhaj szakadt fel belőle, majd megfogta két ezével az arcomat, és egy csókot hintett ajkaimra. - Szent a béke? – tartotta felém kisujját, mire csak röhögve odanyújtottam az enyém is, és összekulcsoltuk őket. – Tényleg sajnálom, de a legjobban azt, hogy ellöktelek. Egy lányt nem illik bántani, én pedig megtettem. Egész életemben bűntudatom lesz emiatt.- Ne legyen! Csak megijedtél! – simítottam meg az arcát, majd egy puszit nyomtam rá.Harry-vel végül megbeszéltük, hogy a nap további részét, itt töltjük nálam, és megnézünk egy filmet, ha már ez a randink is kárba ment. Épp a vállára tettem fejem, mikor elkezdődött a film, de abban a pillanatban Harry telefonja is megcsörrent.- Sajnálom, ezt fel kell vennem! – mondta, és már állt is fel, majd a konyhába sietett. Leállítottam a filmet, és elmosolyodtam a kapcsolatunkon. Eddig még egyik randink sem sikerült úgy, ahogy Harry tervezte, de úgy érzem, nem ez a lényeg. Én így szeretem Őt, ilyen kis esetlenül, és remélem Ő is legalább ugyanennyire szeret engem. A göndör szépségem zavart meg ebben a gondolatmenetemben. Mielőtt leült mellém, megpuszilta az arcomat, és elindította a filmet. – Anyu holnap eljön látogatni – mondta, miközben megfogta a kezemet és szája elé emelte.- Rendben – bólintottam.- Be szeretnélek mutatni neki! Tudom, még korai, hisz még csak most jöttünk össze, de szeretném, ha megismerne.- Együtt vagyunk? – kérdeztem és nem titok, majdnem kiugrottam a bőrömből. Harry összeráncolt szemöldökkel nézett rám, majd fejbe vágta magát.- Emily Ross, leszel a barátnőm? – kérdezte mosolyogva, mire én az ölébe ültem és megcsókoltam. – Ez igent jelent? – bólintottam, és nagy sóhaj szakadt ki belőle.- Szóval, holnap bemutatsz anyukádnak- jelentettem ki egy kicsit félve, ő meg csak bólintott, és a már javában elkezdődött filmre fordítottuk tekintetünket.Halk szitkozódásra kelek, miközben erős karokat érzek magam körül. Elaludtam volna? A fiú óvatosan letesz az ágyamra, majd kisöpör egy tincset az arcomból és egy „Szép Álmokat!" után el is megy. Igazából, utána szólhattam volna, de semmi energiám nem volt ahhoz, hogy megszólaljak. Oldalamra fordulok, kezeimmel kitapintom a kedvenc plüssömet, átölelem, és mély álomba zuhanok újra.Reggel a madarak csicsergése keltett, és a telefonom esze-veszett csörgése. Harry nevét pillantottam meg a kijelzőn, én pedig azonnal fel is vettem.- Jó reggelt! – köszöntem.- Szép Reggelt, Hétalvó! – nevetett. – Ilyen unalmas volt a film? – érdeklődött, ám nem látom, de biztos vagyok benne, hogy mosolyog.- Csak nagyon fáradt voltam- védekeztem, és egy édes kacagást hallottam.- Amúgy mikorra menjek érted, hogy be tudjalak mutatni anyunak? - a kérdéstől nagyot nyeltem, hiszen félek. Félek, hogy nem leszek neki szimpatikus, és az önbizalmamnak az nagyon nem tenne jót.- Bármikor jöhetsz!- mondtam, és pár perc múlva le is tettük a telefont.