Sherlock Holmes Daughter /Szünet/

5. rész

Sherlock Holmes

Egész éjjel kerestük Katelynt de semmi nyomot nem találtunk. Másnap reggel fáradtan értünk haza. Mikor beléptünk a házba Mrs. Hudson szaladt elénk könnyes szemekkel kezében egy véres borítékot tartva. Egyből feltéptem s amit találtam benne az teljesen lesokkolt. Katelyn szoknyájáról levágott darab, ami csupa vér volt.
- Ez nem lehet igaz. - ültem le a lépcsőre.
- Minden rendben lesz Kate-el. Erős lány. - tette vállamra kezét bátorításként Watson. - Hisz ő is egy Holmes.
- Watson! Meg kell találnunk őt! - álltam fel.
- Megtaláljuk. - állt fel mellőlem majd pár perc elteltével hozta a kutyáját. Kivette a kezemből a ruhadarabot majd a kutya orra alá tartotta. Gladstone egyből szimatot is fogott.
- Indulás. - mondta Watson majd egyből el is indultunk. Gladstone egy város széli házhoz vezetett minket. Sikítást hallottunk.
- Kate! - indultam el az ajtó irányába, majd azt kinyitva felrohantunk az emeletre, ahol Watson habozás nélkül berúgta az ajtót.

Katelyn

Nem tudom mennyi idő telhetett el de azt tudtam, hogy nem bírom már sokáig. Rettentően fájt az oldalam, biztos már el is fertőződött. Fejem néha néha lehajlott de bírnom kellett még. Nem hagyhattam itt az apámat. Merengésemből az ajtó nyitódása hozott vissza.
- Üdv ismét Katelyn. - nevetett fel, majd elém lépett az ismeretlen férfi. Rápillantott az oldalamra, majd elhúzta a száját. - Ahogy elnézem már nem sokáig tudok Holmes-al játszadozni. De addig is. - vette elő újra a kését.
- Kérem. - suttogtam erőtlenül. De nem foglalkozott vele. Körbejárt, majd a hátamnál a ruhám egy részét szétvágta. Újra vissza tértek a könnyeim. Sírni kezdtem. - Könyörgöm. - de mintha megse hallotta volna a kést a bőrömre nyomta, majd a ruha vágatáig végig húzta azt. Újra felsikítottam. Lábdobogást hallottam. Az ismeretlen férfi is mozgott majd előkapva pisztolyát rám szegezte azt. Valaki betörte az ajtót. Gyengeségem miatt nem tudtam arra fordítani a fejem csak előre az ismeretlen férfira.
- Á, Sherlock Holmes. - szólalt meg az ismeretlen.
- Apa. - suttogtam magam elé, majd egy újabb könnycsepp folyt végig az arcomon.
- Így még izgalmasabb lesz, hisz látni fogja a lányát meghalni. - hallottam, hogy a pisztoly kattan egyet. Hátrahúzta a kakast.
- Ne! - hallottam, hogy apám felkiált. - Azért amit én tettem ne a lányomat büntesse.
- Nem tudja elképzelni milyen jó látni, ahogy szenved. - nevetett fel. Ez után minden olyan gyorsan történt. Watsont láttam a férfihoz ugrani, majd egy dörrenés és egy éles fájdalom a vállamba. Felnyögtem.
- Kate! - hallottam meg apám kiáltását. A fájdalom mindenhol szétterjedt a testemben. Még hallottam két hangot, majd Watson jött oda hozzám. Fejemet óvatosan megfogva emelte fel azt, hogy a szemembe tudjon nézni.
- Minden rendben lesz Katelyn. Tarts ki! - még éreztem, hogy próbálja elszorítani a sebeimet, majd apámnak azt mondja, hogy sürgősen szerezzen egy kocsit, aztán minden elsötétült.

Sziasztok☺

Azt hiszem most elég jó formában vagyok. 5 napja minden nap töltöttem fel részt. Büszke vagyok magamra😁. Na vissza térve a szokásosra, remélem tetszett a rész☺. Csillagokat, kommenteket még mindig szívesen fogadok. 2 komment után kövi rész😊.
Puszi nektek😙