Barátságból Szerelem {Neymar}

8.fejezet

Sziasztok. Itt az új rész. Nem szeretnék magyarázkodni, hogy miért nem volt, szóval...

...Jó olvasást.

Puszi Sacixx <3

Reggel későn dobott ki az ágy. Nem is értem, hogy voltam képes ilyen sokáig húzni a lóbőrt, mikor én mindig korán kelek és elmegyek futni a reggeli forgalom előtt. Lehet nem szoktam még meg az idő átállást. Nagyot nyújtóztam az ágyban és nyöszörögve fordultam le az ágyról és hangosat koppanva értem földet. Valószínűleg Nene is meghallotta, mert egy perc múlva az ajtómban állt és ijedten nézett rá. Amint viszont felfogta, hogy semmi bajom hangos nevetésben tört ki.

-Neked is szép jó reggelt.- forgattam szemeim, amin még inkább nevetett. Oda jött és felsegített. Velem együtt az ágyhoz ment, lerakott rá és mellém ült.

- jó reggelt Car.- puszilt meg. Olyan bensőséges volt, mint régen, mikor mindennap találkoztunk. ez hiányzott a legjobban.- Tudom, hogy mindig korán kelsz és futsz, de nem volt szívem felkelteni. Viszont hívott az előbb Rafinha, hogy nincs e kedvünk beszélgetni és bulizni egy kicsit.

- Hú, ez jól hangzik. Tegnap nem nagyon volt lehetőségem mindenkit jobban megismerni és jó lenne jóba lenni velük. Egyáltalán mit mondtál neki?- fordultam felé kérdő tekintettel.

- Annyit, hogy amint felkeltél megbeszéljük és vissza hívom. De úgy látom, hogy hívhatom is a részletekért.- kacsintott, tipikusan Nenésen. Felállt az ágyamról és kifele ment a szobából, miközben előhalászta zsebéből a telefonját, minden bizonnyal Rafit hívta vissza. Már kicsit éberebb tekintettel mentem a gardróbhoz, hogy kezdetét vegye egy hosszú tanakodás, hogy mi a fenét kéne felvennem. Mivel nem akartam kétszer öltözni egyből azt vettem fel, amibe szándékozom menni. Nem vagyok egy magassarkús csaj, szóval azt eleve kilőttem és előhalásztam egy bakancsot, amihez felvettem a kedvenc rövid gatyám és felülre egy haspólót. Mivel itt Barcelonában meleg van nem akartam megsülni, de biztonság kedvéért elraktam egy vékonyabb kardigánt, hátha kéne. Gyorsan a fürdőbe siettem és elvégeztem a szükséges dolgaim. A sminkkel nem igazán szórakoztam sokat csak egy cuki cicás tusvonalat húztam és szempilla spiráloztam, ezennek késznek nyilvánítottam magam. Lefele a lépcsőn csodás illatok fogadtak. Emlékszem régen Neymar nem volt egy konyhatündér, de úgy látszik nem akart éhen halni igy megtanult főzni.

- Hmm. Remélem az íze is olyan jó, mint az illata.- öleltem meg.

- hát azt én is. Viccet félre téve, muszáj volt megtanulnom főzni, ha enni akartam. Na szóval csücs és hozom a kaját.- nyomott le a székre.

- Te főztél, én mosogatok.- néztem rá fenyegetően.

- Ahogy akarod Car.- nevetett fel.- Míg el nem felejtem, beszéltem Rafinha-val és nála lesz a "buli". Amint tudunk menjünk, a többieket délután négyre hívta, hogy tudjon velünk beszélgetni. Nagyon kíváncsi már rád.- nevetett fel ismételten.

- Jól érzem, hogy ő a legjobb barátod a csapatban?- néztem rá kedvesen

- Igen. Mivel ő is brazil és a válogatottban is csapattársam igy egyértelmű és korban is közel vagyunk és jól megértjük egymást.- egyre kíváncsibb vagyok, milyen Rafi mikor nem edzésen van. Bár ott is igazi mókamester volt. Ez után megkajáltunk, majd én elmosogattam és készen voltunk, hogy menjünk. Útközbe dobott egy sms-t Rafinha-nak, hogy nem sokára érkezünk. Az úton zenét hallgattunk és énekeltünk majd negyed óra múlva megérkeztünk egy hatalmas házhoz.

To be continue...