Nem értek a szerelemhez •(Befejezett)•

Főként Eron szemszöge#13

Bementem suliba. Nem tudom mi van velem, de szerelmes akarok lenni. Olyan jó nézni Emyt és Willt. Összeillenek. Talán hozzám is illik valaki. De már túl soká várat. Nem leszek fiatalabb.

Ekkor valaki nekem jött. Felbökött. Jajj már megint nem figyeltem!

-Sajnálom!- mondtam. Az új srác volt az Dilan.
-Nem én saj...- de nem tudta befelyezni a mondatát mert rám emelte tekintetét. Csillogó szemekkel nézett engem. Ennek meg mi baja?

Észrevettem, hogy kiestek a könyvei a kezéból.

-Segítek.- mondtam aranyos hangon. Összeszedtem a cuccait.

Ő csak aranyosan elpirult és továbbment... volna. Ekkor megszólalt a hangosbemondó.

"Eront és Dilant várom az irodámban!"- felyezte be az igazgató úr.

Na most mit csináltam?

Dilannel egymásra néztünk. Még mindig olyan aranyosan volt elpirulva. Együtt megidultunk.

* Dilan szemszöge *

Elindultunk, de én csak arra tudtam gondolni, hogy nem lehet igaz. Nem vonzóthatok egy sráchoz. Az lehetetlen. De Ő olyan aranyos. Nem hiszem el. És itt sétál mellettem. Éreztem, hogy elpirulok. Jajj ne csak ezt nee! Az előbb is bámultam, utána pedig elpirultam.

Nem lehet. Meleg lennék. Ahogy a mikrofon elhallgatott egymásra néztünk. Azok a melegbarna szemek.
NEM LEHETEK MELEG!

* Eron szemszöge *

Mikor beléptünk az igazgatói irodába, az igazgato a székekre mutatott és elmormogott egy "üljenek le!" félét.

Helyet foglaltunk.

-Jó reggelt igazgató úr!- köszöntünk egyszerre. Meglepődtem. Nem is ismerem de egyszerre köszönünk? Furcsa.

-Viszont fiúk. De nem ok nélkül vagytok itt.-mondta komolyan mintha minimum egy börtönbüntetésről lenne szó.

-Mi volt az ok, hogy behivatott minked igazgató úr? -kérdeztem kedvesen.

-Eron te vagy az egyik legjobb történelmes diákunk ebben az iskolában.-mondta az igagató úr.

MIVAAN? Nem hinném. Igaz, hogy szeretem a történelmet és megértem, de...

-Korrepetálnod kellene Dilant töriből. Ez az egyetlen tantárgy amiből hármasa van.

-Igazgató úr. Nem hinném, hogy meg tudnám... -nem tudtam befelyezni mert közbevágott.

-Meg tudja csinálni, maga a legjobb ebben az iskolában.

-Rendben.-egyeztem bele. Menni fog ez!

Kiléptünk az irodából.

Nekiestem egy kicsit Dilannek.-Remélem holnap ráérsze és akkor átugrom elmagyarázni a mai anyagot. Megfelelne?-kérdeztem kedvesen.

-Persze. Tökéletes.- mondta egy mosoly társaságában. Odahajolt a fülemhez és súgtt valamit -Köszönöm!-suttogta.

* Dilan szemszöge *

Ahogy odahajoltam hozzá ledermedve állt. Nem értette mi van. De én csak megköszöntem neki. És közben megéreztem az illatát. Isteni! Tenger és citrom illata volt. Mennyei!
MI TÖRTÉNIK VELEM??!

* Eron szemszöge *

Csak álltam. Ahogy a fülembe suttogott olyan érzést éreztem amit még soha. Nem tudom mi ez. És elég furcsa. A lábam földbegyökerezett. Nem tudtam megmozdulni.
MEG KELL KÉRDEZNEM EMYT MI VAN VELEM?

Dobtam neki egy SMS-t amiben leírtam amit éreztem nem mondtam, hogy egy srácról van szó mindig csak egy emberként említettem. Ezt írtam:

-Én:" Emy valami történt velem. Az előbb XY a fülembesúgta, hogy "köszönöm". A hangjától kirázott a hideg és földbegyökerezett a lábam. Ez mit jelent?"- kértem ki a véleményét.

Olyan válasz érkezett ami sokkolt.

Sziasztook. A képen az igazgatói iroda látható. Ennyi lenne ez a rész. Nemsokára jön a következö. Köszönöm a figyelmet. És bocsánat a helyesírási hibákért.