12. A kép

339 14 0
                                    

Zayn Malik

Nem értem, miért akar egy ilyen fontos dolgot titokban tartani, de én megőrzöm neki. Nem vagyok köteles felvilágosítani az egyik legjobb barátomat, hisz ez nem az én dolgom. Van szerencsém ismerni és még több mindent megtudni róla, nem fogom elüldözni magam mellől. Közel tarthatom és vigyázhatok rá, mintha csak az én húgom lenne. A fiúk biztos tudják a titkot, Luke egyenesen még a széltől is megóvni próbálja. Ha ez egyszer kiderül órási balhé lesz belőle, talán most már azért nem akarja elmondani, nehogy azt higgye Harry, hogy csak hazudik. Habár ebben a dologban kétlem, hogy bármit is viccnek venne. Valami hülyeséget össze hordtam, így együtt nyugodtan mentünk fel a pincéből. Ahogy a fiúk megérkeztek, ismét minden felborult. Luke azonnal Zora után ment, míg a többiek tőlünk vártak magyarázatot. Ennek a lánynak nincs szüksége védelemre, hiszen már négyen is a rendelkezésére állnak. Mindent megadnának azért, hogy boldog legyen. Pár mondatban össze foglaltuk a történéseket, majd a még mindig éhező Niall miatt kaját rendeltünk.

Későn mentem lefeküdni, a folyosó már kihalt volt. Egyedül Zora szobájából jöttek zajok, nem volt nehéz következtetni, hogy mit is csinálhatnak. Értelmet nyer az a mondat, amit véletlenül mondhatott el nekem. Örülök, ha boldog, de vigyáznia kellene a végén még nagyon rosszul fog kijönni belőle. Elfoglaltam az ideiglenes szobámat, de nem tudtam elaludni.

Egész éjjel forgolódtam, hajnalban pedig valamikor három óra körül aludhattam el. Kialvatlan voltam, még is kikeltem az ágyból. Magamra kaptam tegnapi ruháimat, a fürdőszobában elvégeztem a dolgaimat és a földszintre indultam. Meglepetésemre Harryt találtam a pultnál reggeli kávét iszogatva.

- Jó reggelt! - motyogtam, mire ő csak biccentett. Magamnak is készítettem egy kávét, miközben néha rá pillantottam. Kialvatlan volt, egy képet nézegetett. Szemügyre vettem és ez egy ultrahang felvétel volt. - Ez meg micsoda?

- Egy kép! Tegnap Zora elejtette.

- Nem kellene neki vissza adnod, biztos fontos neki.

- De kellene - bólintott. - Alszik, nem szeretném zavarni. Egész éjjel nem tudtam ez miatt - emeli fel a képet - aludni. Olyan ismerős.

- Ez nem lehet az övé, hisz ezen a dátum akkora tehető amikor még pocaklakó volt - suttogom. Ezt a képet azonnal vissza kell szereznem még mielőtt rájönne.

- Pont, mint az én születési időm - motyogja. - Várj egy pillanatot - pattant fel majd az emeletre rohan. Sóhajtva veszem kezembe a képet, csak bámulom. Rá kell jönnöm hogyan szedhetem el Harrytől, nem szabad, hogy rá jöjjön, most még nem. De ha magától jön rá, akkor én abba nem is szóltam bele, nem igaz? Lassan azt érzem, két tűz közé kerültem, ahonnan fogalmam sincs hogyan fogok szabadulni.

Elképzelem őket kicsinek, ahogy együtt játszhattak volna. Az iskolás éveket, ahogy egymást védelmezik, a pasik akiktől Harry úgy védte volna őt. A testvéri szeretetüket, amit egymás iránt érezhettek volna. Előbb vagy utóbb érezniük kell a köteléket, ami össze köti őket, hiszen egy méhből származnak. Mindketten imádják a zenét, ezen kívül a személyiségük is nagyon hasonlít. Mindenkinek felfog tűnni egy idő után, hogy mindkettőjüknek hatalmas szívük van. Felfoghatatlan, hogy Zora a mostoha bátyjával jár, most pedig Lukekal szűri össze a levet. Igaz, hogy nagyon régóta ismerik egymást, de a barátjával is ugyan ez a helyzet. Félő sérülni fog, ha választania kell kettőjük közül. Luke ő biztos nem bántaná, de a másikban már nem vagyok biztos. Harry, nem épp így viselkedik a lányokkal, de elég sok barátnője volt már. Noha senkit nem akart megbántani, még is mindig sikerült neki. Abban talán különböznek, hogy Zora határozottabb, míg Harry lazább, persze ha kell tud komoly is lenni. Ha nem is mondhatom el az igazat, akkor talán rá vezethetem.

Close, but not close enough /Befejezett/Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang