Összezárva

1.

Jack fáradtan szállt ki az autóból. Nem tudta, hogy hol van, nem mondták el neki.

Nehézkesen baktatott hátra a csomagjai ért. A lábai el voltak gémberedve, ezért minden lépés kínszenvedés volt számára.

Mikor minden cókmókját kiszedte, a jármű elhajtott.

A zöld hajú fiú csöndben bámulta ahogy az, ami idáig hozta eltűnik a ködben.

Erőt vett magán és elsétált a sötét, égig-nyúló kastélyig. A ház magával ragadta őt, még sose látott ilyen építményt Angliában.

Miután feleszmélt a bámulásból kinyitotta az ajtót.

Amilyen ijesztőnek tűnt kívülről a létesítmény, annyira átlagos volt belülről. - gondolta magában Jack.

Gyorsan lerúgta a cipőjét a lábáról és beljebb merészkedett az építményben.

A falak fehérek, a bútorok pedig szürke és fekete színben pompáztak.

Egyszer csak hangokat kezdett hallani az emeletről.

A bőröndjeit ledobta a feljáró aljánál és felsietett a zaj irányába. Egy kis nappali szerűségbe ért ahol két magas férfi pakolászott.

- Szia! Te jöttél meg másodjára. - köszönt a kék szemű óriás.

- Nem is tudtam, hogy jóban vagy Alfiékkal. - mondta a barna hajú csodálkozva.

- Kikkel? Ti nem a találkozóra jöttetek? - kérdezte az ír manó kétségbeesve.

- Mi egy esküvő miatt jöttünk. - nézett rá kételkedve Phil - Mostanában nem is lesz semmilyen hasonló esemény. Jól gondolom D?

- Én is így tudom. - nézett fel a pakolászásból a másik brit.

- Mellesleg ti már körül néztettek itt?

- Még nem, de egy másodperc is indulhatunk is! - jelentette ki mosolyogva Phil.

- Hogy tud valaki ennyire boldog lenni?- tette fel a kérdést magában a kívülálló, miközben zsebre dugott kézzel várt feszengve a másik két srácra.

- Mehetünk is! - mondta egyszer a két fiú.

Erre a kijelentésre mind a hárman neki indultak felfedezni a ház rejtelmeit. Miután leérték a lépcsőn, visszamentek az előszobába. Itt egy kabáttartó, cipőtároló, egy kisebb kanapé és ahhoz tartozó üvegasztal kapott helyet. Innen három ajtó nyílt.

Mindegyikük kiválasztott egyet magának és benyitott.

- Ez még mindig a lépcső! De miért van egy ajtóval elzárva?- nevete el magát ma már harmadjára Phil.

- Még életemben nem láttam ennyi könyvet egy helyen! - döbbent le Dan, a kilincset szorongatva.

- Gyertek ide! Ezek a képek csak szerintem ijesztőek? - szólalt meg Jack.

- Nem csak szerinted. De a fotel, meg a szőnyeg jól néz ki. - jelentette ki a legmagasabb a házban.

- De csak azért mert fekete. - szólt oda Phil és bekukantott a konyhába. De ő it még nem állt meg.

- Azt hiszem, megtaláltad a kedvenc helyedet a házban. - mondta Dan az ajtókeretnek támaszkodva.

- Mennyi müzli! - bámult Philly.

- Hello!

- Ki volt ez? - kérdezte Dan.

- Nem tudom. Kicsit amerikai akcentusa van. - jegyezte meg halkan Phil.

Miközben ezen tárgyaltak a leghíresebb cat whiskers viselők, Jack visszarohant az előszobába és karjaiba zárta jó öreg barátját.

- Mi újság? - tette fel mosolyogva, amár jól ismert kérdést Mark, miután elengedte kisbarátját.

- Te, hogy kerültél ide? - kérdezte aggódva Jack.

- Five Nights At Freddy's verseny miatt, de gondolom te is, ezért vagy itt.

- Ez már felettébb különös. - lépett át a küszöbön Dan, Phillel egyszere.

Nyugodtan mondjátok el véleményeteket, észrevételeteket, legyen az jó vagy rossz. :D