Egy hétköznapi lány életéről szól akinek a szülei híres emberek, és A cégük révén megismerik egymást. Remélhetőleg nem átlagos sztori lesz. Sok fordulattal, meglepetéssel és izgalommal.
- Nem értelek. - Mondtam szomorúan.
- Nem is kell. Csak...
Az a két hét hamar eltelt, mivel a fiúk minden reggel itt voltak. Mondjuk az után kicsivel kevesebbet, miután kiengedték a fiúkat, de mindig gondoskodtak arról, hogy ne unatkozzak. Most éppen a nappaliban ülök, és várom az ebédet, mivel csak mankóval járhatok. Épp Harry próbál összedobni nekem valamit, mert Su elment nyaralni, tehát a fiúk beosztották, hogy ki mikor van velem. Niall és Matt is egész jól van, már majdnem teljesen meggyógyultak. Azóta volt egy koncert, amin Niall bekötött kézzel, volt, tehát nem baromkotta végig az egészet. Nem mondom, így is csinált egy csomó hülyeséget, de azért türtőztette magát. Matt megint nincs itthon, tegnap repült el, mert legközelebb valószínű hozza a bandáját is, tehát most készülődnek. A fiúk azóta már felvettek egy jópár számot, így már majdnem kész az album fele.
Még 3 napig lesz a lábamon és a kezemen gipsz. Már nagyon várom, hogy leszedjék. Minden olyan nehéz benne, csak a baj van vele. A fürdés a legrosszabb, és a legnehezebb is. Valószínű Harryvel, fogok elmenni, az orvoshoz, mert vele vagyok aznap „beosztva", de ez még változhat.
- Tessék, itt is az ebéd. – mondta Harry és egy tálcát rakott az ölembe. Volt rajta két szendvics.
- Köszi. –mosolyogtam rá, és elkezdtem enni. A maga módján finom volt, és külön jó volt, hogy tett mellé, nekem kakaót is. Tényleg finomat tud csinálni.
***3 nap múlva***
Épp most keltem, és ma boldog napom van, ugyanis ma veszik le a gipszet. Gyorsan felkeltem, és elmentem fürdeni, de előtte, ráhúztam a kezemre, a két vízhatlan zsákot? Hogy ne legyen vizes majd a kezemen a gipsz. Gyorsan megfürödtem, és felvettem egy lazább szerelést.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Miután felöltöztem, rájöttem, hogy még van egy órám, míg ideér Harry, tehát akkor menjünk le a nappaliba. Néhány kínkeserves perc után lejutottam, de rájöttem, hogy a telefonom fent hagytam. De jó. Még egyszer megjártam ezt a kört, mert teló nélkül nem megyek sehova, és lehuppantam a kanapéra. Felraktam a lábam, majd vártam Harryt. Egyszer csak jelzett a telóm. Új üzenet.
H: Harry
S: Sophie
H: Bocs mégsem tudok érted menni. H
S: Mi? És, hogy fogok eljutni a kórházba?
H: Bocs azt már nem tudtam elintézni. :/ H
S: Olyan hülye vagy, majd máskor így kérj meg bármire is!
H: Naaaaa! Ne haragudj! xxH
Én itt lezártam az üzenetet, ugyanis semmi kedvem nem volt vele tovább veszekedni arról, hogy miért ne haragudjak rá. Volt jobb elfoglaltságom is. Keresni valakit, aki elvisz helyette a dokihoz. Zayn, Louis, és Liam a barátnőikkel vannak, kihasználva a jó időt a városban. Akkor Niall.
- Szia! – vette fel a telefont.
- Szia! Zavarok? – kérdeztem.
- Nem. Dehogyis. Miért hívtál? – kérdezte
- Hát Harry most írt, hogy nem tud elvinni a dokihoz, mert valami dolga van. És most éppen keresek valakit, aki elvinne. – válaszoltam, és kicsit féltem a válaszától.
- Mikorra kell menned? A közelben vagyok, ha gondolod, eldoblak. – mondta, és hallottam, ahogy mosolyog.
- Hát elvileg fél óra múlva, már ott kéne lennem.
- Akkor készül, 5 perc és ott vagyok. – mondta és letette.
Mivel már kész voltam, még gyorsan elütöttem az időt, a telómmal, és amikor hallottam, hogy Niall dudált, kikecmeregtem az ajtóhoz. Niall ott ált az ajtó előtt, majd besegített a kocsiba, és elindultunk a kórházba.
- Minden rendben? – kérdezte Niall, és egy pillanatra felém fordította a fejét, de aztán rögtön visszatért az úthoz.
- Persze. - válaszoltam.
Amíg kórházban voltam, Niall jött be a legtöbbször hozzám, és nagyon jó összebarátkoztunk. Mindent elmondtunk egymásnak, de ő mondta, hogy van egy lány aki tetszik neki. Nem tudom, hogy tényleg nem volt-e semmi dolga, vagy csak azért jött, mert megsajnált, de nagyon hálás voltam neki. Az elmúlt időben, kezdtem úgy érezni, hogy éehet, többet érzek Niall iránt, mint barátságot. Az pedig, hogy más lány tetszik neki, egy kicsit féltékennyé tett.
Hamarabb odaértünk a kórházba, mint gondoltam, úgyhogy kiszálltam a kocsiból és bebicegtem a kórházba. Megnyomtam a lift hívógombját, majd vártam. Közben láttam, hogy Niall is itt van mellettem.
- Miért vagy itt? - kérdeztem. - Nem úgy volt, hogy elhozol aztán haza mész? - értetlenkedtem.
- Nem. Megvárom veled, hazadoblak, majd elmegyek, ha ennyire akarod. - mondta, és éreztem, hogy nincs jó kedve.
Nem válaszoltam, inkább csöndben vártam a liftet.
- Elmondanád, hogy mi a bajod? - kérdezte
- És te? Azért hoztál el, mert megsajnáltál, de mégis ott hagytad Carat, vagy, mert nem volt semmi dolgod? - kérdeztem vissza.
- Ne keverd őt bele. - emelte fel a hangját
- Persze, hogy ő a fontosabb. - dünnyögtem.
Nem tudom, hogy ezt meghallotta-e, de pár percel utána, megérkezett a lift. Felmentünk a
3. emeletre, majd leültünk és vártunk. 10 perc után behívtak, leellennőrizték a lábam, és kaptam, pár utasítást, amit be kell tartanom. Gyorsan végeztünk, majd, amikor kiértem, megláttam Niallt, ahogy telefonozik. Megálltam előtte, majd felállt és elindultunk a kocsihoz. A ház felé tartó út csöndben telt, majd megvárta míg kiszállok, és elhajtott. Bementem a házba, és lehuppantam a kanapéra. Bekapcsoltam a tévét, és elkeztem nézni a Gyilkos elméket. Közben elaludthattam, mert arra ébredtem fel, hogy valaki bejön a lakásba. Valószínű sokat aludhattam, mert már egy teljesen másik film ment a tv--ben. Vissza is feküdtem, mert túl álmos voltam ahhoz, hogy felkeljek ezért. Hallottam, hogy az illető bejön a nappaliba, majd megáll előttem. Felkapott a kezébe, de mielőtt még elkezdtem volna ütögetni, megismertem az illatát. Kicsit kinyitottam a szemem, mikor épp felsétált velem a lépcsőn, és ezt Niall is észrevette. Bement a szobámba, és lerakott az ágyra. Levette a felsőm, majd kersegélni kezdett valamit, amit nem talált meg, ezért kiment a szobámból és egy perc múlva visszajött a kezében a pólójával, majd rámadta. Levette a gatyámat, majd betakart. Leült az ágyam szélére, és elkezdte simogatni a karom. Már úgy 3 perce simogatta a karom, és máár majdnem elaludtam, amikor megszólalt.
- Te sokkal fontosabb vagy nála! - suttogta
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Nem adhattam életjelet, de én mégis átfordultam a másik oldalamra, és kinyitottam a szemem. Odahajolt és adott egy puszit a homlokomra, majd kisétált a szobámból, és elaludtam. Egész éjszaka, az járt a fejemben, hogy ezt miért mondta el, és ez a mondat vízhangzott a fejemben. Így aludtam el...
