-Drágám, minden rendben?-Kérdezte Ádám. Semmi sincs rendben, semmi. Gyorsan odafutottam a szövetségi kapitányhoz, elmagyaráztam neki a helyzetet, mikor rábólintott a csapat felé fordultam.
-Huh. Figyeljetek egy kicsit!- kezdtem hangosan, hogy mindenki hallja.-Most kaptam egy üzenetet a főnökömtől, miszerint sajtótájékoztatón kell megjelennünk 45 percen belül. Utána bemutató edzést fogtok tartani . Ettől függ, hogy a csapat mennyi szponzort szerez. Úgyhogy akinek a nevét mondom, az jön velem a szobámba és emberibb külsőt varázsolok neki. A többi elmegy, bepakol egy edzőcuccot a válogatott mezével majd öltönyt vesztek magatokra és a szobám elé mentek gyülekezni. Van rá 30 percetek. Értve vagyok?-adtam ki az utasítást.
-Igen főnök-ordította Böde. A mókamester.
- Rendben. Dzsudzsák, Nagy, Stieber, Németh, Szalai, Lang, Priskin! Ti gyertek velem!-ezzel elindultam. Mondhatni elszaladtam.
Útközben bekopogtam testvéremhez és megkértem, hogy segítsen. Így már ketten tüntettük el a karikákat a fiúk szemei alól és adtunk nekik normális külsőt. Mikor elkészültünk, gyorsan felöltöztem egy kosztümbe.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mikor minden fiú megjött Bernd mellett a konferenciateremhez vonultam. Egész szépen berendezték. Gond nélkül levezényeltem a mondhatni interjút, Storcknak én fordítottam ha kellet, a fiúkra meg vetettem néhány szúrós pillantást ha vissza kellett fogni őket. Szerencsére vették az adást.
Következett az edzés. A csapat kitett magáért. Karba tett kézzel, büszkén néztem őket, akikkel ilyen rövid idő alatt is szoros barátságot kötöttem. És ott van ő is, akibe menthetetlenül beleszerettem. Elmélkedéseim közül egy igen irritáló hang ébresztett fel.
-Ciao bella!-tudod ki a bella! Gondoltam magamban és megfordultam. Pepe állt velem szemben. Közelebb lépett... túl közel. Automatikusan hátráltam egy lépést. Ne fitogtassa itt az olasz tudását.
A következő dőlt betűs rész angol párbeszéd lenne eredetileg, csak magyarul írom le. Értitek.
-Tudod, még sosem randiztam kosztümös nővel, főleg olyannal, aki ilyen csinos.-kezdte a bájolgást.-Hát nem is velem fogod elkezdeni-vágtam vissza. Most nem volt kedvem a képéhez.-Láttam a magyarokkal vagy- szinte fröcsögve ejtette ki a szavakat a száján.-Állj át hozzánk.-Tisztára Star Wars feelingem van. Mintha azt mondaná ,, Luke, állj át a sötét oldalra". Még a végén bevallja, hogy ő Darth Vader és egyben az apám is. Ez a képzelgés megmosolyogtatott.-Mit mosolyogsz?- találtam szemben magam magabiztos mosolyával.-Rájöttél, hogy nálunk jobb helyed lenne?- Úgy letörölném azt a mosolyt. Na majd most, gondoltam és megszólaltam.-Nem. Hanem arra jöttem rá micsoda öntelt ember áll velem szemben. Mit képzelsz magadról, talán azt, hogy te vagy az Úristen, minden nő álma, a két lábon járó tökéletesség? Mert nem. Csak egy ember vagy, akinek bejött az élet. De az nem jogosít fel arra hogy egy inkompetens, hímsoviniszta, felfuvalkodott, barom legyél.-Fakadtam ki. Igen, előjött a feminista énem. Ekkor a karomat kezdte el simogatni. Ez volt az a pillanat amikor elszakadt az a bizonyos cérna. De nem csak nálam.
Sziasztok itt a következő rész! Remélem tetszik, és köszi, hogy olvassátok az írásaimat.
Arra gondoltam, csinálnék egy kérdezz-feleleket, hogy jobban megismerjetek. A kérdéseket komiba várom.
Mivel jönnek az ünnepek, és nálunk is lesznek vendégek, nem tudok posztolni. Ezért arra gondoltam,ma még hozok egy részt.
