- Camzi.. - hallottam meg a puha hangot. Azt a gyönyörű, bársonyos hangot ami gyengéden suttogta a nevemet a fülembe.
- Hm? - morogtam résnyire kinyitva a szemem.
- Jó reggelt. - mosolyodott el és megpuszilta a homlokom a kezemet simogatva.
- Jó reggelt. - mosolyogtam rá majd megpusziltam.
- Hogy aludtál?
- Jól. - néztem a szemeibe mire ő felvonta a szemöldökét hitetlenül - Mert itt voltál. - tettem hozzá mosolyogva.
Ahogy a gyönyörű szemeibe nézhettem, és láthattam azt a kócos, reggeli haját, csak erősödött bennem a tudat; őt akarom. Senki mást ezen a bolygón.
Sosem tudtam, hogy mi a probléma velem. Miközben minden barátnőm már rég túl volt mindenen, a csóktól az ágyba bújásig, én, valahogy sosem tudtam hova tartozom. Tulajdonkèppen, sosem vonzódtam senkihez sem lelkileg, sem testileg. Sosem volt komolyabb kapcsolatom, sőt, hogy őszinte legyek semmilyen sem volt. Erre jött ő, és mindent felforgatott.
Minden, annyira más lett. Az első alkalom után, mikor hazament, akkor éreztem először ezt a furcsa érzést; hiányzott. Mikor először találkoztunk, tudtam; hasonlítunk, egymáshoz tartozunk. Eleinte nem tudtam hova tenni ezt a furcsa érzést. Nem értettem mi történik, miközben, nyilvánvalóan mindenki más, csak én nem vettem észre magamon a változást. Imádtam. Szerettem minden egyes porcikáját és minden gondolata, minden mondata gyönyörködtetett. Sosem volt velem ilyen azelőtt, sosem maradtam volna fennt hajnalig senkivel, sosem adtam volna senkinek az utolsó szelet pizzát. Erre jött ő, és mindent megváltoztatott.
- Camz. - hallottam meg újra az ismerős hangot és felkaptam a fejem kérdőn - Min gondolkozol ennyire? - kérdezte miközben gyengéden megsimogatta az arcom.
- Rajtad.
- Rajtam?
- Igen. - mosolyogtam összekulcsolva a kezeinket - Szeretlek Lolo.
- Én is szeretlek. - mosolygott majd megcsókolt.
Ahogy a puha ajkai az enyéimet érintették, kirázott a hideg. Ezt persze ő észre vette és aranyosan felnevetett majd ismét megcsókolt. Annyira jó érzés volt. Sosem tudtam megérteni hogy Dinah mit szeretett annyira a smárolásban, de mostmár értem. Lauren lassan az ölébe ültetett és neki dőlt a falnak miközben a derekamat simogatta és gyengéden csókolt. Akaratlanul is elmosolyodtam mikor a kezei a combjaimra csúsztak én pedig a nyaka köré fontam karjaim. Nem akartam elengedni. Sosem akartam hogy elmenjen, nem akartam hogy ennek a pillanatnak vége legyen. Minden annyira tökéletes volt.
Csak egy kopogást hallottunk az ajtón de mintha átsuhant volna a fülünkön, folytattuk. Lauren hevesen csókolt és közel szorított magához.
- Khm! - nevetett fel Dinah az ajtóban állva mire én elpirultam és Lauren nyakába temetve arcom vártam, hogy folytassa a mondandóját. - Elnézést, hogy megzavartam a leszbi pornót meg minden, de el kéne menni vásárolni. Mivel rajtatok kívül senki sem lesz itthon, így rátok hárul ez a feladat. Itt a lista. - ragasztotta fel a papírfecnit a falamra - jó szórakozást. -vigyorodott el majd nevetve elhagyta a szobát.
- Hát ez nagyon kínos volt. - nevetett fel Laur majd megpuszilta az arcom - Na, gyerünk hercegnő. Menjünk vásárolni.
Elmosolyodtam és lassan felálltam, őt is magammal húzva.
Nem szólt semmit, csak engem nézett miközben karját lassan a derekam köré fonta.
Közelebb húzott magához, már éreztem a lélegzetét az ajkaimon. Akartam. Őt. Most.
- Annyira gyönyörű vagy. - suttogta halkan és ajkait gyengéden az enyéimhez simította.
Ismét kirázott a hideg és éreztem ahogy a térdeim elgyengülnek. Erre ő csak elmosolyodott és megcsókolt. Először puhán és lassan. De nem sokkal később nyelve megtalálta az utat az ajkaim közé miközben közelebb húzott magához. Éreztem, hogy milyen gyorsan vert a szive. Azt hittem abban a pillanatban kiugrik a helyéről, de az enyém sem volt lassabb. Egyáltalán. Egyre hevesebben csókolt. Durvábban, mint korábban. Éreztem, hogy az arcom akarva-akaratlanul is elvörösödik. Éreztem, ahogy a testünk egyre csak melegszik miközben lassan lejjebb csúszott és gyengéden megszorította a fenekem. Akaratlanul nyögtem fel halkan a csókjai között, mire ő csak elmosolyodott, majd elkezdte a nyakamat csókolni. Teljesen elvesztettem az önkontrollom, az időérzékem, mindent. Nem volt semmi, csak ő és én. Nekidőltem a falnak, hogy egy kicsit határozottabban állhassak miközben elhalmozott csókjaival. Ajkamba haraptam ahogy megtalálta azt a bizonyos pontot és szívni kezdte. A mennyekben jártam.
- Laur.. - nyöszörögtem halkan a hajàba túrva. Èreztem ahogy megremeg a gyengèd èrintèsektől, ez pedig növelte önbizalmam. De nem eléggé.
- Szeretlek. - suttogta a fülembe közelebb húzva magához mint valaha.
- Én is Lolo. Nagyon szeretlek. - mosolyogtam majd megfogtam az arcát és ismét megcsókoltam. Ez a csók más volt. Gyengéd, Érzéki. Elmosolyodott, majd megharapta az ajkam.
- Na gyerünk. A vásárlás nem lesz kész magától.
Nem sokkal később sikerült összeszedni magunkat. Az ágy mellett álltam és egy furcsa érzés fogott el. Szédültem. Lauren épp a fogát mosta és láttam, ahogy rám néz a tükörből. A fejemet fogtam, minden forgott körülöttem. Hirtelen nem kaptam levegőt és minden elsötétült.
- Úristen, Camila! - ez volt amit utoljára hallottam.
-----———---
A/N: Remélem tetszett. 😌 Mindenképp jelezzétek kommentben hogy mit tudnék javítani a sztorin. A csillagokat sem bánom😁❤
