2 rész

126 8 0
                                    

Megfordultam és megláttam őt. Barna haja volt és kék szeme. Meglepődten néztem rá.

-Szia- köszönt.

-Szia, ismerjük egymást?-néztem rá furán.

-Nem de ismerkedni szabad, nem? -kacagot.

-Igen de most már ved le a kezedet rólam.

-Miért talán zavar?- mosolygott pimaszul.

-Közöd?

Evvel eléptem mellőle ,hogy megkeresem Anitát. De a fiú megfogta a csuklóm, magához rántott  és a fülembe súgta:

-Úgy is az enyém leszel cica.

-Meglássuk- mondtam gúnyosan és elmentem.

Végre megtaláltam Anitát a szobában!!!

-Mért nem vártál meg?

-Láttam, hogy beszélsz avval a fiúval. Amúgy hogy is hívják?

-Nem tudom- kacagtam- de nagyon nagy képű és szerintem egóista.

-Akkor megkaphatom?-nézet reménykedve.

-Mit? -néztem rá furán.

-A fiút- röhögöt.

-Persze, megbasz és otthagy.

-Nem baj- mosolyog.

Néha nem ismerek rá a barátaimra. De na ő tudja, ha neki csak egy éjszaka kell, nekem mindegy. Csak sajnos nem most mert van még hátra egy éve. Még régebb fogadtunk Anitával, hogy 15 éves korig szűzek maradunk. Neki még van egy éve, szerencsére nekem nem de én még szűz vagyok. Közbe lefeküdtem és néztem a plafont erre Anita megszólal.

-Nem lehetne, hogy a fogadást megszűntesük?

-Nem- mondtam vigyorogva.

-Ne már Betty. Nem sajnálsz?

-Nem-kacagtam.

Anita elment mérgesen a fürdőbe, biztos duzzogni. És akkor kopoktatak.

-Gyere.

Megint halom, hogy kopoktatnak.

-Gyere, nyitva van- ordibálom.

És megint kopoktatnak.

-Bazdmeg, gyere már be- ordibálom.

És mit halok megint? Kopoktatnak. Felkelek és kinyitom az ajtót és vajon ki áll ott?  Nem más mint a fiú.

-Nyitva volt az ajtó.

-Tudom.

-És akkor miért nem jötél be? - kérdeztem idegesen.

-Ne már Betty, csak akartam látni, hogy milyen sexi vagy amikor idegeskedsz.

-Honan tudod a nevem?- csodálkoztam.

-Közöd? - mondta röhögve.

- De ne már,  ki mondta és van hozzá közöm.

-Pedig nincs- mosolygot.

-Bunkó- nyujotom ki a nyelvem.

Erre a falhoz szorít !! Az ő ajaka az én számat súrolja ,kezdtem gyorsan venni a levegőt.

-Soha ne nyújtsd nekem a nyelved mert büntetést kapsz.

-Milyent? - kérdeztem félve.

Majd meglátod- húzta félmosolyra a száját.

Megpuszilta az arcom és avval elment. Én tátot szájjal álltam. Amikor észbekaptam utána ordibáltam:

-Soha nem leszek a tiéd!

-Meglásuk- ordibált vissza.

A táborba csomó program volt, Anitával járkáltam és megismerkedtem mindenkivel. Persze a fiút Szilinek hívják, hallotam ahogy a haverjai szólítják. Szili mindíg valahol a közelemben volt. Sajnos szabad idő csak reggel kb. 1 óra  meg este kilenctől tizenegyig volt.  Addig sok programon vettem részt:éneklés,  jászás meg ilyenek...
Persze eljött az este is és sikerült összevesznem Anitával.

-Nem hiszem el miért kell mindenkinek elmondjad, hogy mit csinálok a táborba? -ordibáltam.

-Nem is mondtam senkinek.

-Most kaptam egy üzenetet Viktortól, hogy vigyázak mit csinálok avval a FIÚVAL.

-De nem én küldtem- mondta.

-Akkor hazudj tovább.

Kimentem és  becsaptam magam mögött az ajtót. Akkor jött velem szembe Szili.

-Szia, hozzád jöttem- mondta.

-Hagyál- mondtam és elmentem mellette.

-....

Elrontottad az életemWhere stories live. Discover now