Elrontottad az életem

13 rész

"- Mert- nézett rám - tudod..- nézett le a földre- el kell mondjak neked valami fontosat...

-És mit, hallgatlak- mondtam kíváncsian "

-Szeretlek- nézett félénken.

És akkor megállt az idő, lefagytam nem tudtam mit mondani, nem akartam megbántani de se nem akartam reményt kelteni.

-Figyelj Huni...Én nem akarlak megbántani, de én....- néztem rá szomorúan.

Akkor ő megszolalt s így nem engedte, hogy befejezem a mondatomat.

-Amúgy nem- kacagott- Csak vicceltem
Bettyke.

-Áucs, ez fájt- sütöttem le a szemem.

-Naaaa Betty fel a fejel, ilyen az élet.

S avval felállt s elment. Én csak néztem ki az ablakon és gondolkoztam. 10 perc múlva megint valaki leült. Egyre jobb a mai nap szóval én idegesen fordultam oda és szándékoztam azt mondani, hogy mi a francot keresel itt Huni?, de nem ő volt.

-Szia- köszönt Szili.

-Hello.

-Hogy vagy?

-Élek és te?

-Jól, jöttem, hogy beszéljük meg a dolgokat.

-Aham.

És akkor meghallok egy kiabálás a busz végiből:

-Szili, kincsem gyere vissza.

-Hát akkor ezt meg is beszéltük szerintem.

-Mit?- csodálkozott.

-Hát hogy te visszamész a kurvádhoz, vagyis Edinához engem meg elfelejtesz. Szóval hello.

-Ne már Betty.

De én csak elfordítottam a fejem és vártam, hogy menjen el. Aztán csak sikerült neki.

Miután leszálltam a  buszról megöleltem Anitát és haza fele vettem az irányt. Mikor a kapuhoz értem kaptam egy üzenetet.

Huni: Komolyan gondoltam ma csak      láttam rajtad, hogy úgy se viszonzod és akkor inkább azt mondtam, hogy  vicceltem.

Betty: Sajnálom :( .

Avval bementem a házba. Leraktam a bőröndöt és indultam a szobámhoz. Mikor megfogtam a kilincset kiáltott anyu:

-Hogy telet?

-Fasza volt- eröltettem meg egy mosolyt.

S becsaptam az ajtót magam után. Levetköztem és berekedtem az ágyban és elaludtam. A telefon zavar fel álmomban, nagy nehezen felveszem.

Rebeka: Szia, ma kijösz?

Betty: Hány óra?

Rebeka: 20:00

Betty: Fél óra s találkozunk a parkban.

Rebeka: Oki.

És lerakta a telefont. Nehezen felkelek, ki számoltam, hogy aludtam kb 6-6 órát össze-vissza ma, annyi elég is.
Gyorsan ledusoltam és felöltöztem majd elindultam.  Fix 20:30-ra a parkban voltam. Rebeka mikor meglátott oda futót és szorosan megölelt.

-Hogy vagy csajszi? -kíváncsiskodott.

-Álmosan és te?

-A legjobban, annyira hiányoztál. Mesélj, kíváncsi vagyok minden részletre.

-Oké, oké de elsősorban te mert a tiéd rövidebb.

Elmesélte, hogy a mamájánál volt  és,  hogy mennyire hiányoztam neki s, hogy milyen unalmas volt az elmúlt napja. Volt vásárolni mert jövöhéten suli már.

-Már a jövöhéten kezdődik?

-Igen- szomorodott el- De neked jó lesz a RF.- benne  ( suli rövidítése )  új közösség meg minden...kilencedikben mész s lesz barátod- ujjongot- vagy már van?- nézett pimaszul.

-Jaj nincs,  a nem is kell.

-Miért?- szomorodott el.

-Mert!

-Mesélj te lány.

-Oki.

És elmeséltem mindent de mindent hogy-hogy is jártam én, ő meg csodálkozott.

.....