"Feláltam és kinyitottam az ablakot és vajon ki áll ott? Persze, hogy Szili.... "
-Mit keresel itt? -néztem rá dühösen.
-Jöttem, hogy ne unatkoz. Légyszives állj félre.
Én arrébb mentem és ő beszököt az ablakon.
-Te hülye, ha meglássa az egyik felügyelő ,hogy itt vagy megbüntet.
-Dehogy lát meg.
Éppen akkor kopoktatak, idegesen néztem az ajtó felé. Odament Anita, hogy nyissa ki az ajtót.
-Búj az ágy alá.
-Ne már Betty- könyörgött.
-Most- parancsoltam az ágy felé mutatva.
Ő valahogyan be bújt az ágy alá és én oda mentem az ajtóhoz . A felügyelő körbenézett, hogy van e olyan személy a szobába aki nem itt kell alugyon. Mindent rendben talált és kiment. Közbe a gondolataim elkalandoztak, mivel nem akarok gyáva lenni és akarok valami hülyeséget csinálni elhatároztam, hogy kimászok az ablakon.
-Gyere ki onnan, már elment.
-Na végre, olyan volt mint ha ketrecbe zártak volna- mondta dühösen.
Én megfoktam a kezét amire ő csodálkozva nézett.
-Gyere- húztam az ablak felé.
-Hova?
Én arra kiszöktem az ablakon, még szerencse, hogy a földszinten vagyok de úgy is annyira fáj a lábam. Végül valahogy ő is leszökött mellém.
-Eltöröd a lábad.
-Annyi baj legyen.
A fű csiklandozta a lábam. Mezítláb sétáltunk egy padhoz. Persze, hogy nem találtuk mert nagyon sötét volt. Azután leültünk a fűbe és csak ültünk meg ültünk. Nem beszéltünk, egyszer csak Szili megfogja a kezem és megölel. Mikor elengedet a szemembe nézett én meg elpirultam szerencsére nem vette észre mert sötétség volt. Közelebb húzott magához és megcsókolt. Az ajkaink egybeolvatak nem tudtunk betelni egymásal. Egy zaj szakította félbe a nagy csokólozásunkat.
-Na jó- mondta- vissza kell menjek és aludjak egy keveset mert ma hulla fáradt leszek.
Avval felált és felsegitet, megfokta a kezem s úgy indultunk vissza.
-Hallod, nem tudom melyik ablakon másztam ki- kacagtam.
-Ne félj segítek megkeresni. Nézd ott van nyitva az ablak.
-Akkor gyere segíts felmászni.
Valahogy felsegítet és bemásztam. Mikor ő is sikerült bejutnia a szám elé teszem a mutató ujjamat jelezve, hogy maradjon csendben, hogy nehogy felébredjenek a többiek. Közelebb lépek az ágyhoz, hogy lefeküdjek. De ahogy elvettem a takarót láttam, hogy valaki alszik ott. Idegesen nyúltam oda, hogy ébreszem fel amikor megláttam, hogy nem vagyok egy szobába azzal a személyel.
-Szili, ez nem az én szobám -suttogtam.
-Ne hülyéskedj, akkor hova mentünk be?
-A szomszéd szobába.
Elkezd röhögni.
-Hallgas te, még felébreszted őket.
-Kell menjek a vécére, várj egy kicsit.
Én idegesen néztem, ahogy átmegy a szóba másik felébe a vécére. Persze közbe beüti a lábát a szekrényben.
-Basszameg. -sziszegi.
Öt perc után végzet. Azt hitem beleeset a vécébe.
-Nem ragadtál ott?
-Kébzeld nem. Nézd- mondja- az nem az egyik felügyelönek a táskája? -kérdezi meg ijedve.
-De- mondtam- végünk van ha felébrednek.
És akkor valaki megmoccant.....
YOU ARE READING
Elrontottad az életem
RandomA nevem Betty, egy átlagos lány vagyok akivel semmi izgalmas nem történik amig el nem mentem a G.SZ.M. táborba. Ott az életem megváltozott, az átlagos, a csendes és visszahúzódó lány átváltozott bátorá és népszerűvé. Azóta rossz társaságba kevered...
